Az oroszországi focivébén ezüstérmet szerzett horvát válogatott részben a nacionalista ideológiából merít erőt magának, ami részben azzal is magyarázható, hogy a jugoszláv időkben leginkább a horvát klubcsapatok szurkolói tartották életben a horvát nemzeti érzést.
Bármennyire is érthető a nacionalizmus és a sport kapcsolata, az már sokakat bántott, hogy az argentinok elleni győzelem után a válogatott több játékosa egy olyan dalt énekelgetett az öltözőben, amely a „Készen a hazáért jelmondattal kezdődik”, s ezt még Ante Pavelic, a második világháború idején létezett félfasiszta horvát állam vezetője találta ki.
Ez körülbelül olyan, mintha a németek a Sieg Heil, a magyarok pedig a Kitartás! jelszót ismételgetnék az öltőzőben. A horvátul „Za dom spremni” jelmondatot korábban a válogatott egyik ásza Josip Simunic is bevetette, ő a horvát közönséget akarta tűzbe hozni. Sikerült is: ő azt mondta „Za dom” a közönség pedig visszakiáltotta: „Spremni”. A mutatvány hosszú FIFA-eltiltást eredményezett, s Simunic ezzel kiírta magát a 2014-es vébén részt vett horvát csapatból is.
A horvát szurkolók és a szélsőjobb kapcsolatáról, valamint a szerbek és albánok hasonló ügyeiről a friss HVG-ben olvashat.
A július 1-i határidő előtti utolsó pillanatban, a hétfői rendkívüli közgyűlésen dőlt el, hogy a fővárosi képviselők kiigazították a már korábban, konszenzussal elfogadott 2025-ös költségvetést, így van újra érvényes büdzséje a fővárosnak – év végéig. Ha nem így lett volna, durva korlátozásokkal és pénzügyi nehézségekkel járó állapotra kellett volna készülni.
Arról is beszélt, ha szemmel lehetne ölni, Brüsszelben egy sortűzzel elintézték volna.
A kormánypárt támogatottsága pedig mélyponton van.
Ha erre nincs jó válasz, a százezres menet csak színes emléknek lesz jó.
A volt vezérkari főnök azt mondta, jobb lenne, ha például a kézigránát-baleset miatt elrendelt vizsgálat eredményét tennék közzé végre.
A légitársaság szerint még este tíz óra előtt újra felszállhatnak.
