Bukaresti erőszakos tüntetés: a csendőrség szerint provokátorok voltak a tömegben

A román csendőrség szerint a békés tüntetők közé vegyült "jól szervezett" csoportok provokáltak összetűzést a rendfenntartó erőkkel a román diaszpóra pénteki kormányellenes bukaresti demonstrációján.

Mint azt megírtuk, a hazatért vendégmunkások péntek délutáni demonstrációja meglehetősen elfajult, a tüntetők dulakodtak a rendőrökkel, akik könnygázt is bevetettek, egyeseket pedig kiemeltek a tömegből. A tüntetők vizespalackokkal és kövekkel dobálták a csendőrség rohamosztagait, akik vízágyút is bevetettek.

A tüntetőket végül késő este szorították ki a kormány székháza előtti Victoria térről. Az erőszakos tömegoszlatásról szóló parancsot azt követően adták ki, hogy a tüntetők és karhatalom közti összetűzések során a rendbontók körbevettek és ütlegelni kezdtek két csendőrt, akiket - a hírtelelevíziók élő közvetítésének tanúsága szerint - az erőszakot elutasító többi tüntető testével védve mentett meg a lincseléstől.

Az Agerpres hírügynökség a bukaresti tüntetés résztvevőinek számát 60 ezerre, néhány ellenzéki médiumok pedig több mint százezerre becsülte.

A csendőrség szombati sajtóértekezletén elmondták: 33 rendbontót állítottak elő, közülük nyolc ellen indult bűnvádi eljárás. 23 esetben bírságot szabtak ki 17 ezer lej (1 millió 200 ezer forint) értékben. 

A Victoria téri demonstráción 450 ember, köztük 35 csendőr szorult helyszíni orvosi ellátásra, 70 embert, köztük 11 csendőrt kellett kórházba szállítani.

Marius Miliataru csendőrségi szóvivő szerint azért nem lehetett kiemelni a tömegből a rendbontókat, mert azok kisebb csoportokban a tömegben mindenütt elvegyülve, a békés tüntetőket pajzsként használva, hátulról dobálták - többnyire vizes-palackokkal, később kövekkel és kerítésdarabokkal - a csendőröket.

A szóvivő szerint fennállt a veszélye annak, hogy a rendbontók kiemelése során védtelen emberek sérülnek meg, a tüntetők pedig egyébként is ellenségesen viszonyultak a karhatalom minden megmozdulásához, ezért a csendőrség csak "védekezésre" szorítkozott.

A szóvivő nem nevezte meg: kikből álltak, honnan jöttek azok a "szervezett csoportok", amelyek az erőszakot provokálták, még azt a korábbi, éppen a csendőrségtől származó információt sem akarta már megerősíteni, hogy "ismert futball-huligánokról" van szó.

Az első erőszakos cselekmények már délután elkezdődtek, ezt követően a karhatalom folyamatos "ostrom" alatt állt, volt amire könnygázzal, vízágyúval, fizikai erő alkalmazásával válaszolt - magyarázta a szóvivő. A csendőrség működését szabályozó törvényre hivatkozva emlékeztetett: amikor támadás éri a rendfenntartó erőket, azoknak meg kell védeniük magukat és azokat az intézményeket, amelyek védelmére kirendelték őket.

Bukarest prefektusa (kormánybiztosa) 23 óra után néhány perccel adta ki a tömegoszlatási parancsot, azután, hogy egy - a garázdák által megtámadott gyorsétkezdéhez vezényelt, a tömegen áthatolni próbáló - csendőrkülönítmény két tagját körbevették és ütlegelni kezdték a huligánok. Egyikük, egy csendőrnő, súlyos fejsérüléssel és nyakgerinc-törés gyanújával került kórházba - a szóvivő szerint nem kizárt, hogy "egy életre megbénult". Amikor földre került, lőfegyverét is ellopták: az elkövetőt videó-felvételek segítségével próbálják azonosítani. 

A csendőrség azt állítja, hogy - mivel a tüntetők között rengeteg nő és gyerek is volt - "fokozatosan, mérsékelten" alkalmazott erőt, időt hagyva minden "jóhiszemű" embernek, hogy elhagyja a teret. A csendőrök elutasították azokat az ellenzéki vádakat, amelyek szerint "aránytalan és brutális" fellépésük vezetett az erőszakhoz. Az erő alkalmazásának jogosságát a katonai ügyészség vizsgálja.

Az erőszakot Klaus Iohannis államfő Facebook-bejegyzésben ítélte el, és a csendőrség "brutális, a Victoria-téren tüntetők többségének viselkedéséhez képest teljesen aránytalan közbelépését" is bírálta. Szombaton az államfő felkérte a legfőbb ügyészt, hogy indítson vizsgálatot a vétkesek felelősségre vonása érdekében.