A vita részben arról folyt, hogy a hatalmas sós víztömeg tó, vagy tenger, végül az érdekelt országok – Oroszország, Kazahsztán, Irán, Azerbajdzsán, és Türkmenisztán – kompromisszumos megállapodásra jutott: olyan tengernek minősítették a területet, amelyre különleges szabályok érvényesek. Az öt állam által elfogadott konvenció közös használatban hagyja a tenger területének nagyobb részét, ám egyben kijelöli azokat a területeket is, ahol csak egy állam szuverenitása érvényesült. A megállapodás után megnyílik az út a tengerfenéken lévő ásványi kincsek kitermelésének koordinálása, illetve az együttműködés felé.

A DW beszámolója szerint Irán kapta a legkisebb részt a Kaszpiból, a szakértők a perzsa államot tartják a megállapodás vesztesének. Irán ennek ellenére üdvözölte a megállapodást, valószínűleg azért, mert a nemzetközi elszigeteltségben lévő állam elérte, hogy a konvenció kimondja: azon országok, amelyek nem fekszenek a tenger partján, nem állomásoztathatnak katonaságot a Kaszpi-tengeren.

Vlagyimir Putyin orosz elnök eéőbb történelmi jelentőségűnek nevezte a megállapodást, majd közölte: azt szeretné, ha elmélyülne a katonai együttműködés a térség országai között.

A Kaszpival kapcsolatos viták a Szovjetunió 1991-es széthullása után éleződtek ki, addig a tenger gyakorlatilag szovjet belvíznek számított, hiszen az államszövetség mellett csupán egy ország, Irán rendelkezett parti területekkel.