A Pride volt az Orbán-rendszer temetési menete
A rendszerváltás idejének hangulatát lehetett érezni abban a tömegben, ahol a legtöbben legfeljebb gyerekek voltak akkoriban.
„Ha maradnak a szankciók, az USA-nak vállalnia kell a következményeket” – áll a kínai reakcióban. Az USA arra hivatkozva büntette meg a Szu-35-ös harci gépet és Sz-400 légvédelmi rendszert vásárló ázsiai országot, hogy a döntéssel Peking megszegte a Krím elfoglalása és az amerikai elnökválasztásba való beavatkozás miatt Oroszország ellen elrendelt büntetőintézkedéseket. Kína egyébként nem csatlakozott a 2014 óta érvényben lévő, közben többször megszigorított szankciókhoz, s szeptember elején részt vett az eddigi legnagyobb orosz hadgyakorlaton.
Kína egyre több korszerű fegyvert gyárt saját maga, ám ennek ellenére szívesen vásárol Oroszországtól harci gépeket és rakétarendszereket. Moszkva pedig – feladva korábbi tartózkodását – egyre inkább hajlandó felfegyverezni szomszédját.
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter is elítélte az amerikai lépést, s azt mondta, az egy újabb tisztességtelen fogás a nemzetközi versenyben. Helyettese, Szergej Rjabkov azzal vádolta az USA-t hogy szándékosan fokozza az USA és Oroszország közti feszültséget.
A BBC szerint a szankciók életbe lépése után az ügyletben részt vevő kínai vállatokat és magánszemélyeket felveszik az USA feketelistájára, ami az USA-ban lévő számláik befagyasztását és az üzleti kapcsolatok teljes megszakítását jelenti.
Az USA az utóbbi hónapokban is sújtotta már szankciókkal Kínát, akkor az indok az volt, hogy Washington szerint Kína tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot folytat. A több körben bevezetett szankciók hatására már az USA-ba irányuló 500 milliárd dolláros kínai export negyven százalékára terjednek ki a büntetőintézkedések.
