A pristinai parlament által elfogadott törvény értelmében ötezer főre növelik a fegyveres erők létszámát, s létrehozzák a védelmi minisztériumot is. „A Koszovói Biztonsági Erő hadsereggé való átalakítása tíz évvel ezelőtt kezdődött meg a NATO segítségével, s most értünk el arra a pontra, amikor szükségessé vált ez a logisztikai döntést” – mondta a törvényről Ramush Haradinaj koszovói miniszterelnök.

A Koszovó függetlenségét elismerni nem hajlandó Szerbiában másképpen vélekednek. „Nehéz nap ez a mai, olyan amelyik egyáltalán nem járul hozzá a térségbeli együttműködés fejlesztéséhez” – mondta Ana Brnabic szerb miniszterelnök. Alekszandar Vucsis államfő szerint pedig a koszovói hadsereg megalakításával a legrosszabb rémálom valósul meg.

Míg az USA és Nagy-Britannia támogatta a törvény elfogadását és a hivatásos koszovói hadsereg megteremtését, Jens Stoltenberg NATO-főtitkár sajnálatát fejezte ki. „Valamennyi félnek lépéseket kell tenni annak érdekében, hogy a döntés ne növelje tovább a térségbeli feszültséget” – írta a norvg politikus. A NATO jelenleg is több ezer fős békefenntartó erőt állomásoztat Koszovóban, s a KFOR-ban több száz magyar katona is szolgál.

I regret that the decision to initiate a change of the Kosovo Security Force mandate was made despite the concerns expressed by #NATO. All sides must ensure that today’s decision will not further increase tensions in the region. Read my statement here: https://t.co/a75hfdc0hw

— Jens Stoltenberg (@jensstoltenberg) 2018. december 14.

A hivatásos hadsereg létrehozásáról szóló döntést akkor hozták meg, amikor már egyébként is feszült volt a viszony Pristina és Belgrád között: miközben Szerbia azzal vádolta a koszovói kormányt, hogy támadást készít elő a főként szerbek lakta észak-koszovói területek ellen, Pristinában száz százalékos büntetővámmal sújtották a Szerbiából érkezett termékeket.