Január elsejétől hat hónapig Románia tölti be az Európai Unió soros elnökségét, a kelet-európai ország Ausztriától veszi át, majd júliusban Finnországnak adja tovább a tisztséget.

Az EU-hoz több mint tíz évvel ezelőtt, 2007-ben csatlakozott Románia most először látja el a félévente tagállamról tagállamra szálló tisztet.  Magyarország 2011 első felében töltötte be először az Európai Unió elnökségét, és 2024-ben kerül ismét sorra.

Bukarest már véglegesítette a "Kohézió mint közös európai érték" mottójú programját, amelyben a tagállamok közötti összetartást, valamint a megosztottság csökkentését és a megkülönböztetés felszámolását tűzte ki célul.

A konvergencia mellett a versenyképesség megerősítésére, a munkahelyteremtésre, az innovációra, a digitalizációra és a fenntarthatóságra kívánnak összpontosítani, emellett a biztonság, a terrorizmus és a szervezett bűnözés elleni harcra, a kibervédelem fokozására, illetve a határok védelmére.

Klaus Iohannis jobboldali román elnök novemberben még úgy nyilatkozott, hogy a baloldali kormány nincs felkészülve az uniós elnökségre, később azonban visszavonta ezen kijelentését. De nemrég Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke is éppen ugyanezt mondta.

Románia nem alkalmas az EU soros elnöki tisztének betöltésére

Klaus Iohannis román államfő a múlt hónapban azt mondta, hazája még nem készült fel arra, hogy átvegye az EU soros elnöki tisztét. Most hasonlóan nyilatkozott Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke is.