A populizmus egy szép szó egy mocskos dologra, amit az emberek nem mernek annak nevezni, ami: fasizmusnak.

Ezt mondta Bernard-Henri Lévy, Franciaország egyik legbefolyásosabb politikai aktivistája, filozófusa és írója nemrég az Indexnek adott interjújában.

Madeleine Albright pedig – aki az Amerikai Egyesült Államok első női külügyminisztere volt 1997 és 2001 között, és a demokrata politikus azóta is aktív közéletileg – most könyvet írt, Fascism: A Warning (Fasizmus: egy figyelmeztetés) címmel.

Albrighttal az amerikai Vox magazin készített interjút, a volt külügyér írása nem megnyugtató, az egész sokkal inkább egy megfújt kürt, hogy a liberális demokrácia válságban van. Az interjúban a legtöbb szó természetesen Donald Trump amerikai elnökről szól, de azért Orbán Viktor is szóba kerül.

Egy ilyen könyvcím esetén nem árt tisztázni, a szerző mit is ért fasizmus alatt. Az egyik legismertebb fasizmusmagyarázat Umberto Ecotól származik:

A fasizmus diktatúrának számított ugyan, de nem teljes mértékben totalitáriusnak, nem azért, mert elnéző volt, hanem mert ideológiája gyenge filozófiai lábakon nyugodott. A közhiedelemmel ellentétben, az olasz fasizmusnak nem volt filozófiája.

Albright azt mondja, a könyvében ő arra próbált meg rámutatni, hogy a fasizmus nem egy ideológia, sokkal inkább egy folyamat, egy módszer, hogyan kell megszerezni és megtartani a hatalmat. A politikus szerint a fasiszták megosztják a társadalmakat (általában sértett) többségre és kisebbségre, az előbbiek élére állnak, és minden jogot a többségnek követelnek, miközben a kisebbségek jogairól megpróbálnak nem tudomást venni. „Látni kell, a fasizmus nem a problémák megoldására, hanem mélyítésére törekszik.” Ez a rendszer leépíti a szabad sajtót és az igazságszolgáltatást, illetve fontos elem az erőszak is – sorolja.

Breaking my record for number of books signed in a day...2900! Looking forward to seeing everyone in Santa Cruz tonight @BookshopSC pic.twitter.com/QbJIbBfRLr

— Madeleine Albright (@madeleine) February 5, 2019

A populizmus és a fasizmus megkülönböztetése kapcsán azt mondja Albright, a populizmust nem tartja károsnak, ugyanis mivel a demokrácia működéséhez és működtetéséhez szükség van emberekre, így szükség van népszerűséget eredményező intézkedésekre is. „A fasiszta ideológiát más ideológiáktól az különböztet meg, hogy itt az erőszakot és a népharagot használják a célok eléréséhez, az embereket a propaganda eszközeivel állítják szembe egymással.”

A fasizmus terjedőben van, állítja a volt amerikai külügyminiszter, ezt több példával is alá tudja támasztani. A II. világháború után sokan úgy gondoltak a demokratikus berendezkedésekre, hogy azok stabil és megingathatatlan építmények. De a helyzet nem ennyire egyszerű. Sok ember érzi a globalizáció jótékony hatásait, de a folyamatnak hátrányai is vannak. Ráadásul sokan meg szeretnék ismerni és meg szeretnék élni az identitásukat, ami rendben lévő dolog, azonban „ha ez az identitás azt mutatja, hogy gyűlöljem a te identitásodat, már el is érkeztünk a veszélyes hipernacionalizmushoz”.

Erre jó példa Orbán Viktor és a magyar politikai berendezkedés.

Az ideológiai terjedéséhez a technológia fejlődés egyenlőtlen eloszlása is hozzájárul, illetve az is, hogy a politika már nem tud lépést tartani a technológiával. Ráadásul, ha előlép egy ember, aki azt mondja, a meglévő problémákat képes orvosolni, tudja a „nagy kérdésre” a választ, szavazók tömegeit képes magához édesgetni.

Albright Trumpot nem sorolja a fasiszták közé, azonban ő Amerika történetének legkevésbé demokratikus elnöke, állítja. Egyetlen indoka van erre: Trump nem erőszakos hatalomgyakorló. Ezen a ponton Sean Illing, a Vox újságírója vitába száll Albrighttal, arról, hogy Trump nem alkalmaz közvetlen erőszakot, erőszakosan támadja a sajtót, az igazságszolgáltatást és a demokrácia független intézményeit.

Ha Trump bevetné a hadsereget erőszakos cselekmények kapcsán, megváltoztatná a véleményét, de Albright óvatosan fogalmaz, kit hív fasisztának. Számára a hadsereg bevetése és az erőszak alkalmazása a vörös vonal.

Kim Dzsong Un egyértelműen fasiszta, embereket küld munkatáborba, az országában tombol az éhezés, a hadsereget pedig arra használja, hogy fenntartsa a hatalmát. Más vezetők, mint például Orbán Viktor mutatnak fasiszta vonásokat, de nem vagyok benne biztos, hogy már átlépték az előbb említett vonalat.

(Kiemelt kép: Orbán Viktor / Facebook)