A megmozdulás résztvevői általános sztrájkra szólítottak fel, és barikádokat emeltek az utcákon. A tüntetők elsősegélysátrakkal és sisakokkal készültek a demonstrációra, okulva az előző tiltakozásokat jellemző összecsapásokból. A környékbeli üzlettulajdonosok a megmozdulásokat kísérő erőszaktól tartva korábban bezárták boltjaikat. A rendőrség beszámolt róla, hogy egy csoport tüntető festékkel jelölte meg az egyik rendőrőrsöt, és járműveket rongált meg az állomás területén belül.

Eközben fehéret viselő emberek ezrei gyűltek össze egy parkban ellentüntetésre, hogy támogatásukról biztosítsák a rendőrséget. Transzparenseiken békét követeltek.

Hongkongban június 9-én kezdődtek tüntetések a kiadatási törvény módosítását célzó tervezet ellen. Ez lehetővé tette volna, hogy a különleges közigazgatású terület olyan feleknek - egyebek mellett Tajvannak és Kínának - adjon ki szökevényeket, melyekkel korábban nem volt kiadatási egyezménye. Az azóta felfüggesztett tervezet ellenzői attól tartottak, hogy Peking visszaélne a lehetőséggel, és a politikai menekültek ellen használná fel azt. A törvénytervezet Kína növekvő befolyásának és a demokrácia csorbításának jelképévé vált.

Azonban a hongkongi kormány hiába döntött annak felfüggesztéséről, a megmozdulások nem csillapodtak. A tüntetők további követelésekkel álltak elő, köztük közvetlen választások rendezésével és a rendőrségi túlkapások kivizsgálásával. Hongkong vezetőjét egy Peking-párti bizottság választja.

A városállam 1997-ben került vissza Kínához Nagy-Britanniától, és az egy ország, két rendszer elve alapján széleskörű autonómiát élvez.

A Hongkongi Közvélemény-kutató Intézet friss felmérése szerint a lakosság 70 százaléka elégedetlen a kormánnyal, és 60 százaléka nem bízik benne.