Handke személyesen nem jelent meg a Szerbia nemzeti ünnepén, szombaton megrendezett gálán, amelyen számos állami kitüntetést adtak át.

Az, hogy tavaly Peter Handkénak ítélete oda a Svéd Akadémia az irodalmi Nobel-díjat, nagy visszatetszést váltott ki több balkáni országban, és a svéd fővárosban tiltakozást tartottak az osztrák író ellen a Szerbiával és a balkáni háborúval kapcsolatos vitatott álláspontja miatt.

Mit ér a Nobel-díjas író, ha nem veszi észre a népirtást?

Bár Handke kvalitásait senki sem vonja kétségbe, az sokakat felháborított, hogy az író többször is tiszteletéről biztosította a háborús bűnök elkövetése miatt bíróság előtt álló Szlobodan Milosevicset, majd, amikor a hatalmától megfosztott jugoszláv elnök meghalt, Handke búcsúbeszédet mondott a hazáját diktátori eszközökkel kormányzó politikus sírja mellett.

Handke 1999-ben került támadások kereszttüzébe, amikor ellenezte és később is élesen bírálta, hogy a NATO légicsapás-sorozatot indított Jugoszlávia ellen, 2006-ban pedig beszédet mondott a háborús bűnökkel és népirtással vádolt Slobodan Milosevic szerb vezető temetésén. 

Az osztrák író azzal is felháborodást keltett, hogy kijelentette, nem tartja népirtásnak a srebrenicai mészárlást, amikor az 1992-1995-ös boszniai háborúban a boszniai szerbek több mint nyolcezer férfit és fiút gyilkoltak meg, és szerinte Szarajevó ostromakor sem a szerbek gyilkoltak, hanem a bosnyákok, hogy a szerbekre foghassák a tetteket, és indokot szolgáltathassanak a nemzetközi közösség közbelépésére.