Tetszett a cikk?

A lengyel Olga Tokarczuk mellett egy osztrák író, Peter Handke kapta meg az idén az irodalmi Nobel-díjat. Bár Handke kvalitásait senki sem vonja kétségbe, az sokakat felháborított, hogy az író többször is tiszteletéről biztosította a háborús bűnök elkövetése miatt bíróság előtt álló Szlobodan Milosevicset, majd, amikor a hatalmától megfosztott jugoszláv elnök meghalt, Handke búcsúbeszédet mondott a hazáját diktátori eszközökkel kormányzó politikus sírja mellett.

Néha Koszovó megtartásáért harcoló szerb szerzetes szeretnék lenni

– mondta egyszer a 76 éves, Dél-Ausztriában született Peter Handke, aki az ezredforduló táján többször is meglepte a délszláv háborút megdöbbenve figyelő emberek milliót. Például azzal a később visszavont mondatával, amelyben a nácik által üldözött zsidókhoz hasonlította a szerbséget.

Peter Handke
©

Handke 1997-ben – két évvel a második világháború utáni legnagyobb európai népirtó hadművelet, a szerbek által elkövetett srebrenicai mészárlás után – publikálta az Utazás a folyóhoz – igazságot Szerbiának című, erősen szerbpárti könyvét, majd, amikor 2006-ban ott áll a Nemzetközi Törvényszék hágai fogdájában szívrohamban elhunyt Szlobodan Milosevics sírja mellett, egyebek mellett közölte:

Nem tudom, mi az igazság, én csak nézek, hallgatok és emlékezem. Ezért vagyok itt, közel Jugoszláviához, közel Szerbiához és közel Milosevicshez.

©

Ha nézett és hallgatott, sok minden elkerülhette a figyelmét, több lapinterjújában is azt ismételgette ugyanis, hogy Jugoszlávia Milosevics kormányzása alatt szabad ország volt, és a belgrádi vezető biztosan nem tudott a harcok során elkövetett háborús bűncselekményekről. Amikor pedig szembesítették azzal, hogy valamennyi vizsgálat arra utalt, hogy a nyolcezer muszlim, főként fiú és férfi halálával járó srebrenicai vérengzést valóban olyan szándékos etnikai tisztogató akció volt, amelyről Belgrádnak is tudomása volt, azzal érvelt, hogy a kelet-boszniai vérontással csak a muszlimok által korábban elkövetett bűncselekményeket torolták meg. 

Vlora Citaku, a Szerbiától 2008-ban elszakadt Koszovó washingtoni nagykövete szerint szégyenletes és felháborító, hogy a Nobel-díjat Handkénak ítélték. „Hogyan lehet kitüntetni egy olyan embert, aki Milosevicset, a Balkán mészárosát dicsőítette? A világ tele van nagyszerű szerzőkkel, miért éppen egy olyan embert választottak, akik elfogadta az etikai alapú gyűlöletet és erőszakot? – mondta a nagykövet, majd hozzátette: Annyira érzéketlenek lettünk a rasszizmus iránt és annyira hozzászoktunk az erőszakhoz, hogy szemet hunyunk a fölött, hogy ez az ember elfogadta és szolgálta egy népirtó vezető politikáját?”

©

Az amerikai írószövetség, a PEN-klub is tiltakozott, a szervezet szerint a stockholmi bizottság olyan embert tüntetett ki, aki arra használta népszerűségét, hogy a népirtások elkövetőit védelmezze és eltorzítsa a történelmet.

2006-ban egyébként akkora volt a felháborodás a temetésen való részvétele miatt, hogy Handke jobbnak látta nem átvenni a számára abban az évben megítélt Heinrich Heine-díjat. 1999-ben is nemet mondott egyszer – nem volt hajlandó átvenni a németországi Büchner-díjat, mert Németország részt vett a Szerbia elleni 1999-es NATO-légiháborúban. Egyébként Handke öt évvel ezelőtt még nagyon közömbösek tűnt a Nobel-díjjal kapcsolatban, s közölte: nincs is szükség a díjra, amely szerinte érdemtelenül kanonizál egyes szerzőket. A díjjal 830 ezer eurónak megfelelő pénzjutalom is jár. 

A mű számít, nem a politika

Míg sokakat felháborított a bizottság választása, az egyik ismert boszniai író, Ahmed Buric védelmébe vette a döntést, szerinte ugyanis nem a díjazottak politikai állásfoglalására, hanem műveire kell alapozni az ítéletet. „Handke klasszikus, megosztó és aszociális író, s ugyan valóban támogatta Szlobodan Milosevicset, a Nobel-díjjal ugyancsak kitüntetett Harold Pinter ugyanígy tett. A díjaknál tényleg nem a politika számít” – magyarázta. Handke egyébként tényleg szeret provokálni, több német íróóriásról, például Thomas Mannról is azt mondta, művei a szemétdombra valóak.   

Még több kultúra a Facebook-oldalunkon, kövessen minket:

 

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
Eltűnt a titokzatos fémoszlop a utahi sivatagból

Eltűnt a titokzatos fémoszlop a utahi sivatagból

A budapesti karácsonyi vásár idén az internetre költözik

A budapesti karácsonyi vásár idén az internetre költözik

A Don-kanyartól Párizson át Budapestig alkotott ez a sokgenerációs művészcsalád

A Don-kanyartól Párizson át Budapestig alkotott ez a sokgenerációs művészcsalád