A Pride volt az Orbán-rendszer temetési menete
A rendszerváltás idejének hangulatát lehetett érezni abban a tömegben, ahol a legtöbben legfeljebb gyerekek voltak akkoriban.
A lengyel szejm elnökének 14 napon belül ki kell írnia az elnökválasztás új időpontját, a szavazást pedig a bejelentéstől számított 60 napon belül meg kell tartani - mondta vasárnap este Sylwester Marciniak, az országos választási bizottság (PKW) elnöke, miután a testület határozatot fogadott el az ügyben.
Lengyelországban vasárnap tervezték megtartani az államfőválasztást, a szavazást azonban a járvány miatt végül nem tartották meg.
A kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) párt a postai úton történő szavazást tartotta megfelelő megoldásnak, a parlamenti többség azonban csak május 7-én tudta elfogadni a szükséges jogszabályt, így nem maradt idő a megfelelő előkészületekre. Az előző napokban bizonytalannak tartott alsóházi jóváhagyást az tette lehetővé, hogy a kormánypárti tervezetet a levélszavazást eddig ellenző kisebb koalíciós párt, az Egyetértés is támogatta.
A PiS azért ragaszkodott a május 10-i dátumhoz, mert így biztosnak tűnt jeöltjük, a hivatalban lévő Andrzej Duda győzelme, míg a járványt követő gazdasági visszaesés és növekvő munkanélküliség idején ez az ellenzék gyengesége ellenére bizonytalanná válhatna. Az ellenzék vádja az volt, hogy a kormány és a szejm úgy vezetett be egyébként szükséges szabadságkorlátozásokat, hogy nem mondta ki az erre alkotmányosan jogot adó elemicsapás-helyzetet. Az ugyanis kötelezővé tenné a választások elhalasztását.
Az Egyetértés elnöke, Jaroslaw Gowin és a PiS elnöke, Jaroslaw Kaczynski csak szerda este állapodott meg arról, hogy a szavazás új időpontját az ebben illetékes alsóházi elnök „az első lehetséges időpontra” írja majd ki, azt követően, hogy a legfelsőbb bíróság utólag érvénytelennek nyilvánítja a választást.
Sylwester Marciniak vasárnap azt mondta, a választási bizottság nem készít jelentést a legfelsőbb bíróságnak a meg nem valósult választásról.
Ryszard Piotrowski alkotmányjogi szakértő a TVN24 televíziónak úgy nyilatkozott, hogy az országos választási bizottság jóhiszemű döntést hozott, de a testület „kreatív módon értelmezte a jogköreit”. Döntésükben ugyanis arra hivatkoztak, hogy a vasárnapi választáson nem volt lehetőség szavazni a jelöltekre, ami nem felel meg a valóságnak - mondta.
A május 10-i levélszavazást eddig nem demokratikusnak és a járvány miatt veszélyesnek minősítő ellenzék képviselői a múlt héten bírálták a szavazás elhalasztását is. Többek között kétségbe vonták, hogy a legfelsőbb bíróság érvénytelenné nyilváníthatná a vasárnapi választást akkor, amikor azt meg sem tartják.
