Jaroslaw Kaczynski, a Lengyelországban kormányzó Jog és Igazságosság párt (PiS) elnöke veszített is, nyert is. Kénytelen volt beletörődni abba, hogy május 10-én nem tartanak elnökválasztást, pedig nincs hozzászokva, hogy engednie kelljen. Viszont sikerült elkerülnie, hogy elveszítse a parlamenti többségét. Az államfőt valamikor nyáron választhatják meg.

A szejm (a képviselőház) ugyanis ma délelőtt hatszavazatnyi többséggel elutasította a szenátus ellenvéleményét a levélszavazást általánossá tevő választási törvénnyel szemben, teháét a kormánypárt győzött. A bonyodalmat az okozta, hogy a kormányzásban részt vevő – közös listán indult, közös frakcióban ülő, kifelé a PiS-től eddig alig megkülönböztethető – egyik kis párt, a Megegyezés megmakacsolta magát: nem támogatja a választást a járvány kellős közepén. Márpedig 18 képviselője nélkül nem lenne többség a 460 fős szejmben, mert a PiS két kis szövetségesével együtt is csak ötfős többséget szerzett tavaly.

Kaczynski ragaszkodott a május 10-i dátumhoz, mert ekkor biztosra vette jelöltjük, a hivatalban lévő Andrzej Duda győzelmét, míg a járványt követő gazdasági visszaesés és növekvő munkanélküliség idején ez az ellenzék gyengesége ellenére bizonytalanná válhat. Alkotmánysértéssel vádolta az alkotmány szerinti időponthoz képest halasztást követelőket, míg az ellenzék viszonozta ezt a vádat: a kormány és a szejm úgy vezetett be egyébként szükséges szabadságkorlátozásokat, hogy nem mondta ki az erre alkotmányosan jogot adó elemicsapás-helyzetet. Az ugyanis kötelezővé tenné a választások elhalasztását.

A járványban minden és mindennek az ellenkezője is lehet a lengyel elnökválasztással

A koronavírus-járvány politikai háborúhoz vezetett Lengyelországban arról, megtartsák-e a vasárnapi elnökválasztást, és ha mégsem, akkor mennyi időre, s milyen módon halasszák el. Ha vasárnap tartják a lengyel elnökválasztás első fordulóját, akkor nem is lesz szükség másodikra, mert a hivatalban lévő Andrzej Duda óriási fölénnyel, a szükséges abszolút többséget magabiztosan meghaladó 58-59 százalékkal nyer - amennyiben hinni lehet a közvélemény-kutatásoknak.

Az egyre kuszább jogi helyzetből előbb úgy próbáltak kikeveredni, hogy egy éjjel, a házszabályt felrúgva, a járvánnyal kapcsolatos törvénybe rejtve levélszavazást rendeltek el a 60 évnél idősebbek és a karanténban lévők számára. Ez hatályba lépett, de pár nap múlva a kormánypárt kitalálta: szavazzon mindenki levélben. A Posta élére kineveztek egy radikális nézeteiről ismert pártpolitikust, a védelmi miniszter volt helyettesét, de ez nem segített azon, hogy a gyakorlati részletek tisztázatlanok maradtak: hogyan kézbesítenek néhány nap alatt 30 millió szavazólapot érintkezés, tehát átvételi aláírás nélkül, és hogyan biztosítják, hogy azt mégis tényleg mindenki megkapja. Továbbá az utcákon felállítani tervezett urnákból hogyan jutnak el a szavazatok biztonságosan a számlálókig, akik közé a szokásosnál sokkal kevesebben jelentkeztek.

A szenátus, amelyben tavaly óta az ellenzék van egyfős többségben, a levélszavazásos törvény tárgyalására – nyilván demonstrációs, leckéztetési célból is – az utolsó percig kihasználta az alkotmány szerint rendelkezésére álló 30 napot, és csak május 5-én, kedden este vetette el a törvényt. Így négy nappal a kitűzött időpont előtt megint bizonytalanság volt, miközben nyilvánvalóvá vált, hogy a választást most vasárnap nem lehet megtartani.

A tervezet visszakerült a szejmhez, amely ma, csütörtökön szavazott róla.

Szerda este két olyan pártvezér állapodott meg, meghatározva ezzel a mai szavazás eredményét, aki semmilyen állami tisztséget nem visel: az országot ténylegesen irányító Jaroslaw Kaczynski, a PiS elnöke és a kormányból kilépett Jaroslaw Gowin, a Megegyezés vezetője, aki nem merte vállalni a kormány megbuktatását, és egyébként sem lehetett biztos benne, hogy hány képviselője követi. A PiS ugyanis a megvesztegetés és a fenyegetés minden formáját bevetette az érintettek „meggyőzésére”. Most az a jogilag furcsa megfogalmazás született, hogy „mivel a Legfelső Bíróság várhatóan érvényteleníti a választást, tekintettel arra, hogy nem tartották meg” – ezzel azt a problémát kerülik meg, hogy a dátumot az év elején megállapító házelnöknek e döntését nem lett volna joga visszavonni –, ezután határozzák meg az új időpontot. De a levélszavazás marad.

Egyébként az új időpontban is Andrzej Duda győzelme várható, talán már az első fordulóban, aki hivatalban lévő elnökként folyamatosan kampányolva járja az országot, és hatáskörébe nem tartozó ígéreteket tesz a kormány támogatásával, miközben a többi jelöltnek a járvány miatt nincs lehetősége a virtuális téren kívül találkozni a választókkal. Az ellenzék képtelen volt összefogni, a 2015-ig kormányon volt Polgári Platform bojkottot akart, míg a baloldal és a Parasztpárt pedig még a nehéz feltételek mellett is részvételt. Duda összes ellenjelöltjére minden felmérés szerint bukás vár, hiába vádolják Kaczynskit a demokrácia lerombolásával.