Szombaton éjfélkor jár le annak az aláírásgyűjtésnek a határideje, amelyet a nemzeti régiók európai uniós védelméért indított tavaly május 7-én a Székely Nemzeti Tanács. A kezdeményezés egy olyan EU-s eszköz, amely révén a polgárok közvetlenül is beleszólhatnak az uniós jogalkotásba. Igaz, ezt önmagában a sikeres aláírásgyűjtés nem biztosítja, viszont lehetőséget teremt arra, hogy a kezdeményezők felkérjék az Európai Bizottságot az aláírók által megfogalmazott célokat támogató jogszabály-javaslat elkészítésére.

A cél az, hogy az EU területén élő őshonos kisebbségek kapjanak nagyobb figyelmet az uniós források elosztása során, több tagállamban ugyanis – nyíltan vagy burkoltan – hátrányt szenvednek azok a régiók, ahol a kisebbséget jelentő lakosok vannak többségben.

Az európai polgári kezdeményezés akkor sikeres, ha összesen több mint egymillió aláírás gyűlik össze. Feltétel az is, hogy legalább hét tagállamban átlépjen az aláírások száma egy bizonyos, országonként meghatározott küszöböt.

Eredetileg egy év áll rendelkezésre (ami ugye idén májusban járt le), a koronavírus-járvány miatt azonban hat hónappal kitolták a határidőt. Az egy év letelte után az egymillió aláírást bőven teljesítették a szervezők, ugyanakkor a hét helyett csak három tagállamban (Magyarország, Szlovákia, Románia) jött össze a kellő számú támogató. Zavart okozott, hogy az Európai Parlament csak július 9-én döntött a fél éves hosszabbításról, addigra azonban a hat hónapból már kettő eltelt.

Van még egy, jelenleg eléggé nehezen értelmezhető kitétel is a parlament döntésében. Felhatalmazták ugyanis az Európai Bizottságot arra, hogy további időt biztosítsanak abban az esetben, ha 2020. szeptember 11-ig nem normalizálódik a közegészségügyi helyzet, vagy ismét kijárási tilalmat vezetnek be. A hosszabbítások időtartama esetenként három hónap lehet, de a gyűjtésre összesen legfeljebb 24 hónap állhat rendelkezésre. Vagyis, a Bizottság még kétszer három hónapra elvileg adhat hosszabbítást. Úgy fogalmaz az EP-rendelet, hogy helye van a további hosszabbításnak, “feltéve, hogy legalább a tagállamok egynegyede vagy az Unió népességének több mint 35 százalékát képviselő tagállamok olyan intézkedéseket hoztak”, amelyek akadályozzák az aláírásgyűjtést.

Mindenesetre a gyűjtés a Székely Nemzeti Tanács Facebook-oldalán közzétett adatok alapján nem áll jól. A hiányzó négy tagállamból még egyetlen egyben sincs meg a kellő számú aláírás. A legközelebb a küszöbérték eléréséhez a spanyol gyűjtés áll, ahol 40 500 aláírás a küszöbérték, ebből 18 348 áll rendelkezésre, ami 45,3 százalék. A következő helyen Svédország található, innen 15 ezer aláírás kellene, de csak 6 303 van, ez 42,02 százalék.

Szlovéniában a kellő számú aláírás 23, Litvániában 20 százaléka gyűlt össze, Írország és Ausztria 18-18 százalékkal áll.

Eddig egyébként összesen 74 uniós polgári kezdeményezést indítottak, ezek közül öt lépte át az egymilliós limitet, a székely kezdeményezés a hatodik. Az eredményes kezdeményezések közé tartozik egy másik, aktív magyar részvétellel képviselt javaslat, a Minority SafePack, amely a kisebbségi, nyelvi jogok és a kultúrák védelmének szorgalmazását tűzte ki célul.