Több mint száz civilt gyilkoltak meg fegyveresek szombatra virradóra Burkina Fasóban - közölték biztonsági és helyi civil források.
A dzshidista felkelés 2015-ös kezdete óta nem volt ekkora vérfürdő az országban. Az eset a Nigériával határos északi Yagha tartomány Solhan nevű helységében történt. Az áldozatok között - akiknek számát egyelőre csak hozzávetőlegesen tudják - vegyesen vannak nők és férfiak. A támadás eredetileg egy paramilitáris egység ellen irányult, de utána civil házakba is betörtek a fegyveresek.
A kormány terroristáknak nevezte a támadókat, akik házakat égettek fel, és a piacot is lángba borították. Egy illetékes elmondta, hogy a helyszínt biztosították. A mészárlás áldozatai emlékére háromnapos gyászt rendeltek el. Egyelőre senki sem jelentkezett elkövetőként.
Solhan több hasonló akció célpontja volt az elmúlt időszakban. Péntek este a szintén a régióban található Tadaryatban legalább 14 emberrel végeztek. Egy héttel korábban két támadást hajtottak végre ugyancsak a környéken, amelyben négyen haltak meg.
A Maliban nemrég elkövetett puccs miatt azonban a franciák távozással fenyegetőznek, és a Marokkóval kapcsolatos nézeteltérések miatt Spanyolország is a biztonsági együttműködés felfüggesztését tervezi az USA-val a térségben. A Száhel-övezetben egyre erősebbek a dzsihádista csoportok, ráadásul a térségen haladnak át az Európába irányuló menekült-útvonalak, továbbá jelentős a fegyver- és a kábítószercsempészet.
A Burkina Fasó-i hadsereg május 5-én katonai műveletbe kezdett az északi és a száheli térségben, de egyelőre nem sikerült megfékezni az erőszakot, amelyben több mint 1400-an vesztették életüket és legalább egymillióan váltak földönfutóvá az elmúlt években. Eközben mintegy 20 ezren érkeztek Maliból az országba a dzsihádisták elől menekülve.
A politikát uraló arrogancia és a lebutított beszédmód erős apátiát okozott a társadalomban, de most ez változóban van – mondja Radnóti Sándor művészetfilozófus, aki szerint a kultúrát ízlésterrorral sem tudják megingatni. HVG-portré.
A Tisza Párt elnöke arra kérte a magyar rendőröket, hogy a szombati Pride-on a magyar embereket védjék meg.
Érthetetlennek tűnhet, hogy a szexuális kisebbségek negatív megkülönböztetése zajlik ma Magyarországon, miközben a magyarok nem keveset tettek hozzá a homoszexualitás kultúrtörténetéhez.
Az Európai Bizottság a szervezés egyes elemei miatt eljárást indíthat.
Nehéz-Posony Kata, a HVG ügyvédje minden kérdésre válaszol.
A jelentős indulótőkével is megtámogatott alapítvány már dátumot sem mond, mikorra várható a régóta ígért beruházás.
