Elfogadta az Európai Bizottság az uniós jog alkalmazásának nyomon követéséről szóló éves jelentést. Ebben áttekintik, hogy a testület milyen lépéseket tett 2020-ban az uniós jog nyomon követése és érvényesítése érdekében, és a tagállamok milyen teljesítményt értek el az egyes szakpolitikai területeken.

Az Európai Bizottság közleményében azt írja, hogy 2020-ban a Bizottság összesen 903 új kötelezettségszegési eljárást indított.

Ez 13%-os növekedést jelent 2019-hez képest, amikor az új ügyek száma 797 volt.

2020-ban Dánia, Finnország, Írország és Hollandia esetében volt a legalacsonyabb az uniós jog nem megfelelő átültetése, illetve helytelen alkalmazása miatt indított új ügyek száma, míg a Bizottság a legtöbb új ügyet Bulgária, Olaszország, Málta és Görögország vonatkozásában indította.

A jelentés figyelembe vette a koronavírus-járvány okozta helyzetet, mely az Európai Bizottság szerint egyértelműen befolyásolta az uniós jog tagállami alkalmazását. Számos tagállam egyoldalúan exportkorlátozásokat vezetett be a gyógyszerekre, a védőeszközökre és a járvány szempontjából fontos egyéb termékre vonatkozóan, a korlátozásokat az uniós bizottság sürgős kötelezettségszegési eljárásokkal igyekezett kezelni. A környezetvédelmet, a mobilitást és a közlekedést, illetve az energiát érintő eljárások az összes új ügy felét tették ki. Az Európai Bizottság fellépett azokkal a tagállamokkal szemben, amelyek nem tartották be a tiszta levegő és ivóvíz biztosítására, az utasoknak a törölt utazások után járó készpénz-visszatérítéshez való jogára vagy a közlekedésbiztonságra vonatkozó uniós jogszabályokat.

Az uniós irányelvek késedelmes átültetéséhez kapcsolódóan az indított eljárások szintén közel fele kapcsolódott.

Az ilyen ügyek száma a 2019-es 406 esettel szemben tavaly 599-et tett ki. A késedelmes átültetéssel kapcsolatos új ügyek száma az elmúlt öt év során 2016-ban volt a legmagasabb (847). A legtöbb új ügyet az Egyesült Királysággal, Portugáliával, Belgiummal és Ciprussal szemben, a legkevesebbet pedig Dániával, Svédországgal, Írországgal, Litvániával, Máltával és Hollandiával szemben indították.

Magyarország esetében az Európai Bizottság tavaly az uniós jog megsértése miatt 24 új kötelezettségszegési eljárást indított, míg 2016-ban 45-öt, 2017-ben 24-et, 2018-ban 22-őt, 2019-ben pedig 32-őt. A folyamatban lévő ügyek száma tavaly 61 volt.

Az uniós irányelvek késedelmes átültetéséhez kapcsolódóan pedig 16 új eljárás indult Magyarországgal szemben, míg 2016-ban 36, 2017-ben 13, 2018-ban 11 és 2019-ben 17 volt.

2020-ban a kötelezettségszegési eljárások több mint fele az irányelvek késedelmes átültetéséhez kapcsolódott. Az ilyen ügyek száma jelentősen emelkedett: szemben a 2019. évi 406 esettel, 2020-ban már 599-et tett ki ezeknek az ügyeknek a száma. 2016-ban volt a legmagasabb, 847. Az időben és helyesen történő átültetés megkönnyítése érdekében a Bizottság – a korábbi gyakorlathoz hasonlóan – támogatást nyújtott a tagállamoknak útmutatók kidolgozása, témaspecifikus honlapok létrehozása, valamint a bevált módszerek szakértői megbeszélések vagy műhelytalálkozók keretében történő megosztása terén.

A késedelmes átültetéssel kapcsolatban a legtöbb új ügyet az Egyesült Királysággal, Portugáliával, Belgiummal és Ciprussal szemben, a legkevesebbet pedig Dániával, Svédországgal, Írországgal, Litvániával, Máltával és Hollandiával szemben indították.