A szeptember 26-ai szövetségi parlamenti választás nemcsak azért különleges, mert Németország II. világháború utáni történelmében először nem indul a hivatalban lévő kancellár, hanem azért is, mert az ország jövőbeli útjáról kell dönteni – mondta Angela Merkel német kancellár kedden, kormányfői pályafutása utolsó tervezett parlamenti beszédében.

Vagy a szociáldemokraták (SPD) és a Zöldek kerülnek kormányra, akik „elfogadják” az egykori keletnémet állampárt utódszervezetéből és nyugati baloldali tömörülések összeolvadásával létrejött Die Linke (Baloldal) támogatását, „vagy legalábbis nem zárják ki” az együttműködést velük, vagy Armin Laschet és a jobbközép CDU/CSU vezetésével alakul kormány, amely a stabilitást, megbízhatóságot, mértéktartást képviseli – magyarázta a törvényhozási ciklus végeztével visszavonuló politikus. „Hazánk számára a legjobb út egy CDU/CSU vezetésű szövetségi kormány Armin Laschettel mint kancellárral” – jelentette ki a CDU korábbi elnöke.

Merkel az utóbbi években rendre a kormánypártok – a CDU/CSU pártszövetség és az SPD – közötti egyetértésre, a közös ügyekre helyezte a hangsúlyt parlamenti felszólalásaiban. Valószínűleg utolsó beszédében ehhez képest szokatlanul élesen bírálta az SPD kancellárjelöltjét, Olaf Scholz szövetségi pénzügyminisztert, többször kitérve a politikus egy ironikusnak szánt megjegyzésére, miszerint a koronavírus ellen védőoltással rendelkezők „kísérleti nyulak” azok számára, akik még nem oltatták be magukat. 

Bombameglepetés: már nem kizárt, hogy a szocdemek jelöltje lesz Angela Merkel utódja

Szeszélyesen ingadozik a pártok és a kancellárjelöltek népszerűsége, de pillanatnyilag Olaf Scholznak áll a zászló a szeptember 26-án esedékes németországi választások előtt. Akárhogy is alakuljon az eredmény, biztosnak tűnik, hogy három résztvevős koalícióra lesz szükség a kormányalakításhoz.

Az oltási kampány kezdetétől mindig minden vakcina megfelelt a gyógyszerfejlesztési előírásoknak. „Sem Olaf Scholz, sem én, és senki más sem volt kísérleti nyúl” – jelentette ki Merkel.

Az SPD és a CDU/CSU között nagy különbség van „kőkemény gazdasági és adópolitikai ügyekben is, az ország jövőjét és a munkahelyeket érintő döntésekben” – tette hozzá. Ugyanakkor kiemelte a közös kormányzással elért eredményeket is, felidézve egyebek mellett a klímaváltozás megfékezését, a koronavírus-járvány megállítását és a járvány miatt válságba került gazdaság stabilizálását szolgáló intézkedéseket.

A legutóbbi felmérések szerint az SPD a szavazatok 24-26 százalékát kaphatja, a CDU/CSU pedig 20-22 százalékos eredménnyel a második helyen végezhet. A Zöldek 17-19 százalék körül állnak. A liberális Szabad Demokrata Párt (FDP) a szavazatok 12-13 százalékára számíthat, a jobbközép CDU/CSU-tól jobbra álló Alternatíva Németországnak (AfD) a szavaztok 11 százalékát gyűjtheti össze, az SPD-től balra álló Baloldal 6 százalék körüli eredménnyel végezhet. Így az eddigi kettő helyett valószínűleg három partnerre lesz szükség parlamenti többségre támaszkodó kormány alakításához.