A szociáldemokraták (SPD) ünnepelnek, a konzervatívok főhadiszállásán inkább csend van, az exit pollok ugyanis azt mutatják, hogy a baloldali párt jelentősen előretört az eddig legnagyobb pártnak számító CDU/CSU rovására. A zöldek az előrejelzéseknek megfelelő támogatottságot szereztek, a liberális FDP 11, a szociáldemokratáktól balra álló Baloldal pedig ötöt. A szélsőjobboldali Alternatíva Németországért (AfD) az exit pollok szerint ugyancsak 11 százalék körüli eredményt érhetett el, ám ennek a tömörülésnek nincs esélye bekerülni a német szövetségi kormányba. Az első eredmények azt mutatják, hogy az SDP 4,5 százalékponttal növelte szavazati arányát, míg a Zöldek hattal. A CDU/CSU támogatottsága 8 százalékponttal esett 2017-hez képest.

Az előrejelzések szerint a szocdemeknek 202, a CDU/CSU-nak 197, az AfD-nek és az FDP-nek 87-87, a Zöldeknek 119, a Baloldalnak pedig 39 képviselője lehet az új Bundestagban. Az SPD esélyeit javítja, hogy az országban sokkal többen tartják alkalmasnak a kancellárságra a pénzügyminiszteri tisztet betöltő szociáldemokrata Olaf Scholzot, mint a konzervatív Armint Laschetet.

AFP

A szoros eredmény azt jelenti, hogy aligha lesz rövid időn belül kormánya Németországnak. A 2013-as választás után három hónapig, a 2017-es után pedig fél évig tartottak a koalíciós tárgyalások, valószínűleg ezúttal is hosszú ideig tartanak majd az egyeztetések. Most pedig nem csak a holtverseny bonyolítja a helyzetet, hanem az is, hogy 16 évig tartó kormányzás után visszavonul Angela Merkel kancellár, s így Németországban most új korszak kezdődik.

Az is valószínű, hogy hárompárti kormány kerül az ország élére, s az alkudozásokban mindenféle formáció elképzelhető, és az AfD-n kívül minden parlamenti politikai erő bekerülhet a koalícióba. Elképzelhető a jelenleg is hivatalban lévő CDU/CSU-SDP koalíció fennmaradása is, ám az utóbbi kétszer négy év közös kormányzása alatt korántsem volt felhőtlen a viszony a két párt között és elemzők szerint az együttműködés meghosszabbítása csak a vészforgatókönyvek között szerepel.

Gyors kezdés, elhúzódó alkudozás

A parlamenti frakciók képviselői már a jövő héten megkezdik az egyeztetéseket, s a szabályok szerint a választásokat követő első harminc napban, tehát október 26-ig össze kell hívni az új Bundestagot. Ha a tárgyalások sikerre vezetnek, a parlamentben titkos szavazással döntenek a kancellárjelölt elfogadásáról vagy elutasításáról. A koalíciós tárgyalások idején ügyvezetőként hivatalban marad a Merkel vezette kabinet. 

AFP

A választás különlegessége, hogy mostanra jelentős részt eloszlott a német társadalmat jellemző párthűség, a voksolás előtti napokban minden korábbinál nagyobb arányt, negyven százalékot tett ki a bizonytalanok száma. A közvélemény-kutatók dolga így igencsak nehéz volt, s az sem segítette őket, hogy a hosszúra nyúlt kampány hónapjaiban valamennyi nagyobb párt megfordult az első helyen. Eleinte a zöldek vezettek, majd Merkel konzervatívjai voltak a legnépszerűbbek, míg a szavazás előtti hetekben a szociáldemokraták tűntek a legnépszerűbbnek, igaz, ahogy közeledett a voksolás napja úgy csökkent az előnyük.

Új szavazók

Most volt az első alkalom, hogy azok a különféle fogyatékkal élő felnőtt német állampolgárok is szavazhattak, akik gyámság alatt élnek. A 2019-ben elfogadott törvénymódosítás most 85 ezer választópolgár számára nyitotta meg a választás lehetőségét. A koronavírus-járvány miatt a hatóságok bátorították a levélben való előreszavazást, s a választójoggal rendelkezők negyven százaléka már elküldte postán a voksát.

A német választási rendszer bonyolultsága miatt egyelőre nem lehet tudni pontosan, hogy hány tagja lesz az alsóháznak. Az egyéni körzetekből 299 képviselő jut be, s legalább ugyanennyi az országos pártlistákról, ám a végleges szám attól függ, hogy hogyan alakul a töredékszavazatok eloszlása. A Bundestagnak jelenleg 709 tagja van, az biztos, hogy a választás után a mostaninál többen ülnek majd a törvényhozásban.

A renitenseknek is figyelniük kell

A német választás eredménynek érezhető hatása lehet Magyarországra és a másik „renitens” EU-tagállamra, Lengyelországra is. A zöldek és a szociáldemokraták ugyanis Armin Laschetnél jóval keményebben lépénének fel az unió közös értékeit figyelmen kívül hagyó budapesti és varsói kormánnyal szemben. Az egyik kampányzáró rendezvényen Laschet gyakorlatilag békejobbot nyújtott Magyarországnak és Lengyelországnak. „Ebben a bizonytalan világban az EU mindennél fontosabb. Igen, vannak véleménykülönbségek a jogállamiságot illetően. De nem leszünk képesek egyben tartani Európát Lengyelország, valamint Kelet- és Közép-Európa, a balti térség és Magyarország nélkül” – mondta a politikus. 

MTI/AP/Reuters pool/Thilo Schmuelgen