Németországban 60,4 millió választópolgár szavazhat a vasárnap reggel 8 órakor kezdődött szövetségi parlamenti választáson. A négy ciklus után a politikából visszavonuló Angela Merkel kormánya az új Bundestag október 26-ra tervezett megalakulásáig marad hivatalban, majd az új kormány megalakulásáig ügyvezető kormányként működik.
Az exit poll felmérések már a 18 órás urnazárás után megjelennek, de hivatalos előzetes végeredmény csak hétfőn várható.
A választást felvezető kampány főleg belpolitikai kérdésekről szólt, külpolitikai témák az afganisztáni helyzeten kívül ritkán kerültek szóba.
Hogy milyen lesz az Angela Merkel utáni Németország? Hogyan alakul majd a magyar-német viszony, ha a zöldek kapják a külügyminiszteri posztot? Erről is beszélt a Fülke vendégeként Diseri Dóra, a Deutsche Welle magyarországi szerkesztőségének vezetője:
Fülke: "A német választások nem a migrációról és nem is a klímáról szólnak"
Véget ér-e Merkel távozásával a merkelista Németország időszaka? Hogyan alakul majd a magyar-német viszony, ha a zöldek kapják a külügyminiszteri posztot? Miért hiszik sokan még ma is azt, hogy a Harmadik Birodalom nem szűnt meg? A Fülke vendége Diseri Dóra, a Deutsche Welle magyarországi szerkesztőségének vezetője.
A szavazás előtti utolsó felmérések alapján a Kereszténydemokrata Unió (CDU) és a Keresztényszociális Unió (CSU) 2005 óta megszakítás nélkül kormányzó szövetsége csak a második helyet éri el, támogatottsága történelmi mélypontra süllyed és akár ellenzékbe is szorulhat. A pártszövetség a 2017-es 32,9 százalék után a szavazatok 21-23 százalékát szerezheti meg.
A legtöbb szavazatot várhatóan az eddigi koalíciós társ, a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) gyűjti össze, amely 23-25 százalékra számíthat a 2017-es 20,5 százalék után. A harmadik erő a Zöldek pártja lehet, amely a 2017-es 8,9 százazlék nagyjából kétszeresére, 16-17 százalékra számíthat. A liberális Szabad Demokrata Párt (FDP) 11-13 százalékos eredményt érhet el a 2017-es 10,7 után.
Ismerje meg a három jelöltet, akik egyike vasárnap Angela Merkel helyébe lép - videó
A vasárnapi választások után sem dőlhet el véglegesen, milyen politikai irányt vesz Németország, ugyanis a korábbi kétpárti koalíciók után most minden előrejelzés szerint három párt kell majd a kormányalakításhoz.
A kampányban tett kijelentések alapján az eddigi kormánypártok nem kívánják a következő ciklust is együtt tölteni kormányon. Leginkább az SPD, a Zöldek és az FDP összefogása, a pártok színei (SPD: vörös, Zöldek: zöld, FDP: sárga) alapján közlekedésilámpa-koalíciónak nevezett kormányzati felállás tűnik valószínűnek.
Hasonló helyzet egyébként még nem volt a második világháború utáni német parlamentarizmus, illetve választások történetében. A leadott voksok arányaitól függetlenül nem lehet tudni, milyen összetételű kormány fogja irányítani a következő négy évben Európa legnagyobb gazdasági és politikai hatalmának életét. Korábban a két nagy tömb, a CDU–CSU és az SPD vetélkedésének kimenetele már előre kikövetkeztethető politikai erőviszonyokat határozott meg. Erről itt írtunk bővebben:
A Merkel-korszak után három párt is kellhet a kormányképes német koalícióhoz
A vasárnapi választások után sem dőlhet el véglegesen, milyen politikai irányt vesz Németország, ugyanis a korábbi kétpárti koalíciók után most minden előrejelzés szerint három párt kell majd a kormányalakításhoz.
