Koronavírus-járvány
Fellélegezhet kicsit a világ, a Covid-19 ugyan nem tűnt el, de nem keseríti meg a mindennapokat. Ám visszatér-e? És mi van a betegség utóhatásaival? Cikksorozatunkban megtalál mindent, ami a koronavírus-járványról tudnia kell.
"Olyan új gazdasági modellt hozunk létre közösen, amelyből a világ profitál" - jelentette ki az Európai Központi Bank (EKB) korábbi elnöke, megnyitva a kétnapos csúcsot, amelyet az olasz főváros EUR negyedében található, "A felhő" elnevezésű konferencia központban tartanak.
"A világjárvány elválasztott minket, ahogy tette azt minden egyes állampolgárunkkal. És még korábban is protekcionizmussal, unilateralizmussal és nacionalizmussal szembesültünk. De minél inkább szembesülünk a kihívásainkkal, annál inkább egyértelmű, hogy a multilateralizmus a legjobb megoldás jelenlegi problémáinkra" - fogalmazott Draghi. "Sok szempontból az egyetlen lehetséges megoldás. Kezdve a világjárványtól a klímaváltozásig, valamint az igazságos és méltányos adókig, egyedül maradni nem opció. Minden tőlünk telhetőt meg kell tennünk, hogy felülemelkedjünk nézeteltéréseinken. És újra fel kell élesztenünk azt a szellemiséget, amely ennek a csoportnak a létrejöttéhez vezetett" - mondta.
Draghi felhívta a figyelmet arra, hogy a világjárványt fokozatosan felszámolják az oltási kampányok előrehaladtával, miközben a kormányok és a jegybankok terveket dolgoznak ki a globális gazdaság helyreállítására és annak érdekében, hogy méltányos, fenntartható fejlődés alakuljon ki. Hangsúlyozta azonban, hogy a koronavírus nem tűnt el, az oltási kampányok pedig nem hasonló ütemben zajlanak a különböző országokban, amit "elfogadhatatlannak" nevezett, és ami szerinte fenyegetést jelent a globális gazdaság helyreállítására nézve is.
Az olasz kormányfő felszólította az országok vezetőit: tegyenek további erőfeszítéseket annak érdekében, hogy megvalósulhassanak az Egészségügyi Világszervezet (WHO) célkitűzései, amelyek értelmében 2021 végéig a globális lakosság 40, 2022 közepéig pedig 70 százalékát beoltják.
A G20 vezetői először tartanak személyesen tanácskozást a koronavírus-világjárvány kezdete óta, ezen áttekintik, hogy milyen vállalásokat tesznek a tagállamok annak érdekében, hogy 2050-re felszámolják a szén-dioxid-kibocsátást, megvitatják a legalább 15 százalékos globális minimális társasági adó bevezetésének szükségességét, továbbá azt, hogy miként küldhetnének több, koronavírus elleni védőoltást a legszegényebb és legkevesebb forrással bíró országokba, illetve hogyan fokozhatnák a vakcinagyártást ezekben az országokban.
A tanácskozáson részt vesz többek között Joe Biden amerikai, Emmanuel Macron francia, Jair Bolsonaro brazil, illetve Hszi Csin-ping kínai és Vlagyimir Putyin orosz elnök, igaz, utóbbiak videókapcsolaton keresztül. Részt vesz Boris Johnson brit, Justin Trudeau kanadai miniszterelnök, továbbá a leköszönő német kancellár Angela Merkel, illetve leendő utódja Olaf Scholz is. Jelen van továbbá Krisztalina Georgieva, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) ügyvezető igazgatója, António Guterres ENSZ-főtitkár és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság (EB) elnöke is.
