Lengyel-fehérorosz határválság
Lengyelország és Fehéroroszország határán több ezer ember zsúfolódott össze, a két határőrség se be, se vissza nem engedi őket. A nagy hideg miatt egyre több a halott, a diplomáciai feszültség fokozódik, és Oroszország szerepe sejlik fel a háttérben. A hvg.hu hírekkel és helyszíni beszámolókkal tájékoztat a történtekről.
Kontraproduktívak a Fehéroroszország elleni újabb szankciókra vonatkozó európai uniós tervek – figyelmeztetett Vlagyimir Putyin orosz elnök Charles Michellel, az Európai Tanács elnökével tartott telefonbeszélgetésén a Kreml szerdai tájékoztatása szerint. A két vezető politikus megvitatta a fehérorosz-lengyel határon kialakult migránsválságot és az ukrajnai konfliktust is.
Oroszország, amely támogatja Fehéroroszországot a lengyel határ migránsválságában, azt szorgalmazza, hogy az Európai Unió közvetlenül tárgyaljon a rendezésről Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök kormányával. Ezt az álláspontot hangsúlyozta Vlagyimir Putyin a telefonbeszélgetésben is.
Az orosz elnöki hivatal tájékoztatása szerint az orosz elnök nehezményezte, hogy a lengyel határőrök vízágyúkat, könnygázt és villanógránátokat vetettek be a Fehéroroszországgal közös határ illegális átlépését megkísérlő migránsok ellen. Mint mondta, bízik abban, hogy Michel meg tudja győzni Varsót, „állítsa le a migránsok elleni erőszakot, és kerülje el a helyzet eszkalációjára alkalmas lépéseket”.
Az Európai Unió Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnököt tette felelőssé az Európai Unió keleti határán kialakult válságért, ahol nagyjából hétezer, többnyire iraki kurd bevándorló tartózkodott a lengyel határ közelében sátrakban, abban a reményben, hogy uniós területre léphet. Az EU szerint Lukasenka szándékosan idézte elő a helyzetet, válaszul a Fehéroroszország ellen bevezetett szankciókra.
Putyin a közlemény szerint aggodalmát fejezte ki a „kelet-ukrajnai feszültséget szító ukrán provokációk” miatt.
Az elmúlt hetekben az Egyesült Államok, a NATO és az Európai Unió ismételten aggodalmát hangoztatta az Ukrajna körüli orosz csapatmozgások miatt, esetleges inváziótól tartva, amelyet Oroszország határozott cáfol. Moszkva a nyugati országokat vádolja azzal, hogy fenyegető hadgyakorlatokat hajtanak végre a határainál, egyebek mellett stratégiai bombázókkal, és a Kijevnek történő fegyverszállítással súlyosbítják a helyzetet.
Oroszország rendszeresen bírálja NATO-csapatok vezénylését határai közelébe, és az olyan országok NATO-csatlakozási törekvéseit – köztük Ukrajnáét és Grúziáét –, amelyeket a befolyási övezetébe tartozónak tekint.
Kelet-Ukrajnában 2014 óta tart az oroszbarát szakadárok elleni konfliktus, amely röviddel a dél-ukrajnai Krím félsziget Oroszország általi annektálása után tört ki, és azóta csaknem 13 ezer emberéletet követelt.
