szerző:
MTI
Tetszett a cikk?

Közzétették Fehéroroszországban az alkotmánymódosítás tervezetét, amely elemzők szerint egyebek közt lehetővé tenné az ország tekintélyelvű elnöke számára, hogy a hónapokon át tartó tiltakozó megmozdulások ellenére 2035-ig bebetonozza a hatalmát.

A javasolt alkotmánymódosítást Aljakszandr Lukasenka elnök hivatalos honlapján, illetve a BelTA állami hírügynökség internetes oldalán tették közzé, és felszólították a fehéroroszokat, hogy fűzzenek hozzá észrevételeket, tegyenek javaslatokat, és fejtsék ki a véleményüket a változtatásokról.

A módosítások értelmében az államfő ismét csak két ötéves cikluson keresztült tölthetné be a tisztséget – ezt a korlátozást korábban Lukasenka elnöksége idején törölték el –, de csak akkor lépne ismét életbe, ha új elnököt választanának, így Lukasenkát még további két alkalommal újra lehetne választani, ha a mostani mandátuma 2025-ben lejár. Ő így legalább 2035-ig szabaddá tette a maga számára az utat, amikor 81 éves lesz – közölte az AFP francia hírügynökséggel Valerij Karbalevics független politikai elemző.

A tervezet kiterjeszti a parlament mandátumát a jelenlegi négy évről ötre, bevezeti az Összfehéroroszországi Népi Gyűlés intézményét, az új kormányzati szerv párhuzamosan működne a törvényhozással.

Garantálja továbbá a volt elnökök mentelmi jogát a hivatali idejük idején elkövetett cselekmények miatt indított eljárásokban.

Az alkotmánymódosítást népszavazásra bocsátják, a tervek szerint februárban. A referendum akkor lesz érvényes, ha legalább 50 százalékos részvétel mellett a szavazók több mint 50 százaléka támogatja.

Lukasenka 27 éves elnöksége alatt három népszavazást tartottak a volt szovjet köztársaságban: az elnöki ciklusok eltörléséről, az alkotmány módosításáról, illetve a szovjet időkben használt állami jelképek újbóli bevezetéséről.

A tavaly augusztusi, erősen vitatott tisztaságú elnökválasztás után korábban soha nem látott tiltakozó hullám rázta meg Fehéroroszországot. Lukasenkát a hivatalos választási eredmény szerint a szavazatok több mint 80 százalékával választották meg hatodik egymást követő mandátumára, amit az ellenzék és a nyugati országok nem fogadtak el. Lukasenka brutálisan nyomta el a tiltakozásokat, több mit harmincötezer embert vettek őrizetbe, a rendőrök ezreket bántalmaztak, sokan külföldre menekültek.

A javasolt alkotmánymódosításokat a tiltakozások idején szövegezték, amikor Lukasenka számára világossá vált, hogy „elveszítette a városi lakosság többségének a támogatását” – vélte Karbalevics. Az elemző szerint az Összfehéroroszországi Népi Gyűlés intézményének bevezetése tartalék terv a tekintélyelvű vezető számára, ha lemondásra kényszerül az elnöki tisztségről.

A javasolt módosítások szerint a hivatalban lévő elnök automatikusan az 1200 tagú népi gyűlés tagja lesz, és ő lehet a testület elnöke, ha a többi képviselő megválasztja. A testület évente legalább egyszer ülésezne, és a hatáskörébe tartozna politikai irányvonalak kidolgozása, törvénytervezetek, alkotmánymódosítási javaslatok benyújtása, a Központi Választási Bizottság és a legfelsőbb szintű bíróságok bíráinak megválasztása.

A népi gyűlés engedélyezné az elnök javaslatára fehérorosz csapatok külföldi bevetését és az elnök felmentését, ha megsérti az alkotmányt, hazaárulásban vagy más súlyos bűncselekményben találják bűnösnek.

Karbalevics szerint a tartalék terv veszített a jelentőségből, amióta az Oroszország támogatta Lukasenka rendszere felszámolta a tiltakozó mozgalmat. „Így a javasolt módosítások kettős célt szolgálnak: lehetővé teszik, hogy Lukasenkát 2035-ig elnökké válasszák, illetve az Összfehéroroszországi Népi Gyűlés esetleges elnökeként is hatalmon maradhat” – fejtette ki az elemző.

A módosítások érintik Fehéroroszország „semlegességét” és „atomfegyver-mentességét” is. Lukasenka novemberben felajánlotta, hogy befogad orosz atomfegyvereket, ha a NATO atomfegyvereket telepít Németországból Kelet-Európába.

Szvjatlana Cihanouszkaja ellenzéki vezető, aki Lukasenka ellenlábasa volt az augusztusi elnökválasztáson, hétfőn bírálta a tervezett alkotmánymódosításokat. A Litvániába menekült Cihanouszkaja a Telegram üzenetküldő alkalmazásban közzétett közleményében hangsúlyozta: a fehéroroszoknak felajánlották a választást Lukasenka és Lukasenka között. „Márpedig nem fogjuk őt választani, mint ahogyan tavaly sem tettük” – tette hozzá.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!

Németh András Világ

Így fizet Lukasenka a szuverenitás feladásával Moszkvának

Nem tartott sokáig, hogy Moszkva benyújtsa a számlát Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnöknek azért, hogy Oroszország segítséget nyújtott a 2020 augusztusi fehérorosz elnökválasztás elcsalása miatt kipattant ellenzéki mozgalom elhallgattatásában. Minszk immár úgy táncol, ahogy Vlagyimir Putyin fütyül, s ez újabb lendületet ad az orosz elnöknek a Nyugattal vívott hidegháborúban.