Háború Ukrajnában
Több mint három éve tart már az orosz-ukrán háború. A frontvonalak mára lényegében befagytak, a konfliktus mégis eszkalálódni látszik, ahogy a háborús felek igyekszenek minél több szövetségest és fegyvert szerezni, illetve több országot bevonni a konfliktusba. De vajon mi lesz döntő: a fegyverszállítmányok, a szankciók, vagy esetleg a béketárgyalások? Meddig tartanak ki az ukránok és meddig tűri az orosz társadalom a veszteségeket? Cikksorozatunkban ezekre a kérdésekre is igyekszünk válaszolni.
„Azonnal újabb nemzetközi szankciós csomag lép életbe Oroszországgal szemben, ha az orosz csapatok megsértik az ukrán határt” – mondta Boris Johnson brit kormányfő kedden Kijevben, miután tárgyalt Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel. Johnson hozzátette: „más országokkal együtt szankciós és egyéb intézkedésekből álló csomagot állítunk össze, amely abban a pillanatban lép életbe, amint egy orosz katona átlépi a határt és beteszi a lábát ukrán földre”. A brit kormányfő szerint létfontosságú, hogy mindezt Moszkva is megértse. Kiemelte abbéli reményét is, hogy az Egyesült Államok is egyetért Nagy-Britanniával ebben.
„Ezt nem Oroszországgal szembeni ellenséges érzelmekből tesszük, hanem azért, hogy megmutassuk elkötelezettségünket Ukrajna szabadságának, demokráciájának és szuverenitásának védelme mellett az agresszióval szemben” – mondta Johnson. A brit miniszterelnök emellett kifejezte meggyőződését, hogy az oroszoknak fontos elmagyarázni, mit jelent a háború, és azt, hogy az ukrán hadsereg „az utolsó csepp vérig megvédi államát”.
„Mindent megteszünk, hogy megerősítsük Ukrajna ellenállási képességét. De úgy gondolom, a legjobb, amit tehetünk, hogy továbbítjuk az orosz állampolgároknak azt, hogy mi fog történni, (továbbítjuk) a valóságot, hogy az ukránok az utolsó csepp vérig harcolni fognak a hazájukért. Ukrajna kétszázezer fős hadserege nagyon erős, ezért az orosz anyáknak gondolniuk kell fiaik életére. Talán ez visszatartja Vlagyimir Putyint attól, hogy súlyosbítsa a konfliktust” – mondta Boris Johnson. brit politikus leszögezte, hogy Ukrajna népének elidegeníthetetlen joga megválasztani, miként kormányozzon saját államában, és melyik szervezethez csatlakozzék. Hozzátette, hogy a napokban tárgyalt az Egyesült Államok, Franciaország, Németország, Olaszország vezetőivel, valamint a NATO főtitkárával, és mindannyian egyetértenek ezzel.
Kijelentette továbbá, hogy az orosz fenyegetés nem csak Ukrajnát érinti, mivel az Oroszországi Föderáció új befolyási övezeteket próbál kialakítani Európában. Zelenszkij egyetértett azzal, hogy „az oroszoknak meg kell hallaniuk az ukránokat”, és abban is, hogy Ukrajna nem adja fel területét. Úgy vélekedett, hogy az orosz csapatok visszavonása az ukrán határ közeléből enyhítené a feszültséget. Szavai szerint jelenleg 30-50 ezer orosz katona állomásozik az Oroszország által megszállt Krímben, 30-35 ezer a Donyec-medencében és körülbelül 100 ezer az ukrán határ túloldalán.
Az államfő a minszki megállapodások teljeskörű végrehajtásának lehetőségét kommentálva, kijelentette, hogy azok (az egyezmények) nem minden pontjával elégedett, de Ukrajnának tennie kellene valamit, ami hozzájárulhat az ukrán területek megszállásának megszűnéséhez. Kijelentette, hogy Kijev felelősen áll hozzá a minszki megállapodásokhoz. Szerinte egyelőre „sajnos, a rendezésnek ez az egyetlen működő formátuma”.
Zelenszkij közölte, hogy az ukrán haditengerészetnek szánt segítségen felül Nagy-Britannia további csaknem 2 milliárd fontot (mintegy 854 milliárd forintot) különít el konkrét, Ukrajnával közös projektek végrehajtására, elsősorban az infrastruktúra és az energetika területén. Johnson hozzáfűzte, hogy Nagy-Britannia 88 millió font (3,7 milliárd forint) kiegészítő támogatást nyújt az ukrán kormányzati rendszer korszerűsítésére és az energiafüggetlenség elérésére.
Putyin hamarosan Macronnal is találkozik
Egyelőre sem pontos helyszínt, sem pontos időpontot nem nevezett meg a Kreml, csak egy biztos: a francia és az orosz államfő hamarosan találkoznak.
