Így szövi át teljesen a politika a pekingi téli olimpiát

Megkérte-e tényleg a kínai elnök Hszi Csin-ping orosz kollégáját, Vlagyimir Putyint, ha már tényleg meg akarja támadni szomszédját, Ukrajnát, azt legalább ne a február 20-áig tartó pekingi téli olimpiai játékok alatt tegye? Több jel utal arra, hogy igen: a játékok szervezői például ezúttal külön is felhívták a világ országait arra, hogy az ókori olimpiák szellemének megfelelően a versenyek ideje alatt tartsák tiszteletben a Hellászban is kötelező fegyvernyugvást. A pekingi ötkarikás játékok esetében ez jó hosszú időt jelentene, az első szakasz február 20-án ér véget, de utána március közepéig még eltartanak a paralimpiai versenyek is.

Orosz múlt

A következő kérdés az, hogy Putyin egyáltalán fontolóra venné-e egy ilyen kérés teljesítését. Moszkva ugyanis az utóbbi években igencsak szerette az olimpiák idejére időzíteni a különféle „csínytevéseket”: 2008-ban a pekingi nyári olimpia napjaiban is dúlt az orosz-grúz háború. 2014 februárjában pedig – amikor a dél-oroszországi Szocsiban rendeztek téli olimpiát – az Ukrajnához tartozó Krímben jelentek meg azok az udvarias zöld emberek, akik elfoglalták a félszigetet és előkészítették, hogy a területet gyorsan bekebelezze Oroszország.

Most sem lehet kizárni azt, hogy Moszkva újabb katonai kalandra készül az olimpia idején: az orosz-ukrán határ térségében már több mint százezer orosz katona sorakozott fel, és több jel utal arra, hogy Moszkva nem csak nyomásgyakorlásnak szánja a csapatösszevonást. Amerikai és brit titkosszolgálati források is azt állítják, az oroszok arra készülnek, hogy egy saját maguk elleni „ukrán álprovokációra” hivatkozva bevonuljanak a szomszédos országba. Az akcióra a február 20-ig tartó napok lennének a legalkalmasabbak: a harckocsik a fagyott földön nem ragadnak be a sárba, s fel lehet használni a támadás álcázására azt, hogy Fehéroroszországban – az ukrán határ közvetlen közelében – már tart a fehérorosz és orosz hadsereg közös hadgyakorlata.

Kisebb háború már dúl is Kínában: az ukrán bobosok elárulták, hogy bár egy helyen készülnek a versenyekre az oroszokkal, szóltak nekik, hogy ne nagyon barátkozzanak azon ország képviselőivel, amelyik le akarja rohanni Ukrajnát.

Peking talán el is nézné szövetségesének, Putyinnak, ha az olimpia utolsó napjaiban a támadás mellett dönt. Ami igazán fontos volt Pekingnek az az, hogy az orosz elnök annak ellenére személyesen ellátogatott a megnyitóra, hogy Oroszország saját jogán most sem szerepelhet az ötkarikás játékokon. Még tart ugyanis a 2019-es újabb orosz doppingbotrány miatt kiszabott büntetés, amelynek értelmében az orosz csapatok és egyéni számban induló orosz atléták az olimpia zászló alatt versenyezhetnek. A súlyos büntetés hátterében az áll, hogy több alkalommal is bebizonyosodott, Oroszországban állami segédlettel doppingoltak az élsportolók, s emiatt az oroszok fokozatosan lekerültek a szocsi olimpia éremtáblázatának az éléről is: a szövetségek sorra vették el a doppingolás miatt az orosz érmeket és helyezéseket.

Tűz és jég a Madárfészekben - a legjobb fotók a téli olimpia megnyitó ünnepségéről

Hivatalosan is elkezdődött a pekingi téli olimpia. A látványos, ugyanakkor visszafogottnak szánt megnyitón a Nemzetközi Olimpiai Bizottság elnöke békére kérte a világ vezető hatalmait, azonban az esemény fókuszában a hópelyhek, gyermekek és az órákon keresztül vonuló olimpikonok álltak. Képes összefoglalónk.

Bojkott és demonstráció

A megnyitó ünnepség egy részét békésen átalvó Putyin és néhány más autokrata vezető, például az üzbég és a szerb államfő pekingi jelenléte elsősorban azért fontos Kínának, mert a nyugati államok egy része – többek között az USA, Nagy-Britannia, Kanada, Japán, a balti államok, Hollandia és Dánia – diplomáciai bojkottot hirdetett Peking ellen. Azért nem küldenek Kínába magas rangú sportvezetőket, illetve politikusokat, mert Kína folytatja az ujgur és a többi muszlim kisebbség elnyomását, az emberek átnevelő táborba zárását és az erőszakos sterilizálást. Pekingben ezt úgy vették, hogy a Nyugat ismét alaptalanul vádolja Kínát, és azt is hangsúlyozták, hiba a sport és a politika összekeverése. (Ezt 1980-ben még másképp gondolták, amikor Kína nem küldött sportolókat a moszkvai nyári olimpiára az 1979-es afganisztáni szovjet bevonulás miatt.)

Putin fell asleep during the opening ceremony of the Olympics. pic.twitter.com/Eplkr6QThd

— MRCTV (@mrctv) February 4, 2022

Az, hogy a 2022-es pekingi olimpia jórészt a bojkottról is szól, részben a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) felelőssége. A testület ugyanis úgy ítélte oda 2015-ben Kínának a rendezési jogot, hogy már akkor is egyértelmű volt, a kínai hatóságok emberiség elleni bűncselekményekkel próbálják megtörni a többmilliós muszlim nemzeti csoport tartását. Már akkor is voltak gondok az emberi jogok kínai kezelésével, amikor az ország megkapta a 2008-as nyári játékok rendezési jogát. Akkor részben azért volt pozitív a döntés, mert Peking azt ígérte, ha megkapja az olimpiát, az mindenképpen segíteni fogja az emberi jogok kiteljesedését. Ez persze nem következett be, ám a NOB-ot ez a jelek szerint nem különösebben zavarta, hiszen ismét az ázsiai metropolisznak szavazott bizalmat.

AFP / ANTHONY WALLACE

Bírálatért büntetés

Figyelemreméltó, hogy Kína első államként figyelmeztette a külföldi sportolókat is arra, hogy tartsák be az olimpiai charta azon pontját, amely tiltja, hogy a versenyzők politikai jellegű nyilatkozatokat tegyenek. Peking példátlan módon bejelentette: külön büntetésre számíthatnak azok, akik bírálni merik a kínai törvényeket és szabályokat.

A NOB tekintélyének az sem használt, ahogy hagyta magát rászedni az ismert kínai teniszezőnő, Peng Su-aj ügyében. Miután a több olimpián is szerepelt teniszező szexuális zaklatással vádolt egy magas rangú kínai politikust, hetekre eltűnt, s miután előkerült, visszavonta vádjait. Miközben egyértelműnek tűnik, hogy Peng kényszer és fenyegetés hatására hátrált meg, Thomas Bach NOB-elnök – miután félórán át beszélt telefonon a sportolóval – megnyugodva közölte, hogy Peng biztonságban van és jó érzi magát. A valóságban azonban valószínűleg az történt, hogy a NOB első embere azért ment bele a színjátékba, hogy akadálytanul folytatódhassanak a pekingi játékok előkészületei.