Háború Ukrajnában
Több mint három éve tart már az orosz-ukrán háború. A frontvonalak mára lényegében befagytak, a konfliktus mégis eszkalálódni látszik, ahogy a háborús felek igyekszenek minél több szövetségest és fegyvert szerezni, illetve több országot bevonni a konfliktusba. De vajon mi lesz döntő: a fegyverszállítmányok, a szankciók, vagy esetleg a béketárgyalások? Meddig tartanak ki az ukránok és meddig tűri az orosz társadalom a veszteségeket? Cikksorozatunkban ezekre a kérdésekre is igyekszünk válaszolni.
Magyarország nem fogad új NATO-csapatokat – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a Euronews-zal szerdán. Ezzel gyakorlatilag lezártnak tekinthető a kérdés, hogy érkezik-e Magyarországra is amerikai katonai segítség az ukrán-orosz konfliktus kiéleződése nyomán: a Joe Biden által a NATO keleti tagállamaiba küldött többezres különítményből eddig Lengyelország és Románia fogadott katonákat, míg a NATO többi tagállama Észtországba, Lettországba, Litvániába, illetve Lengyelországba is delegált csapatokat.
Szijjártó azt mondta:
nem egyeztünk meg és nem is fogunk megegyezni a csapatokról, mert már így is vannak Magyarországon NATO-csapatok a magyar hadsereg formájában, akik jól felszereltek és tudnak gondoskodni az ország biztonságáról.
A külügyminiszter az interjúban hangsúlyozta: mindent meg kell tennie az Egyesült Államoknak, Európának és Oroszországnak, hogy elkerülje a legrosszabb forgatókönyvet, amellyel szerinte egyébként Közép-Európa kerülne a legnagyobb veszélybe. Szijjártóban a helyzet hidegháborús emlékeket hozott fel, amelye a magyarok életében évtizedes szenvedést jelentett, éppen ezért szeretné, hogy diplomáciai úton megoldódjon a helyzet. Szerinte nem működik az, hogy a Nyugat „következményekkel” fenyegeti az oroszokat, mert ebből a Krím annektálásakor sem lett semmi, Németország például kitartóan üzletel Oroszországgal. A külügyminiszter szerint minden további szankció előtt értékelni kell, mit értek a korábbiak, és ennek tudatában érdemes csak dönteni.
