Az iráni parlament feltételeket szabott a 2015-ös nemzetközi atomalkuhoz való visszatéréshez, ezeket elküldte levélben Ebrahim Raiszi államfőnek, és a dokumentumot vasárnap hozták nyilvánosságra az IRNA hírügynökség jelentése szerint.
A levelet a 290 képviselőből 250 írta alá. Az egyik feltétel az, hogy a 2015-ös megállapodást aláíró Egyesült Államok és európai partnerei vállaljanak garanciát arra: nem lépnek ki a felújítandó megállapodásból. Egy másik, hogy nem indítják be azonnal Irán ellen a szerződésszegés esetére kidolgozott büntetőeljárást, hanem azt figyelmeztetés és tárgyalás előzi meg.
„Tanulnunk kell múltbeli tapasztalatainkból, és nem szabad belemennünk mindenféle megállapodásba anélkül, hogy meg ne kapnánk előbb a szükséges garanciákat” – írták a képviselők. Ezenkívül követelik, hogy a megállapodás aláírása előtt oldjanak fel minden szankciót Irán ellen, valamint hogy Irán megkapja exportjának ellenértékét.
A parlamentben többségben vannak a konzervatív képviselők, akik az ország legfőbb vallási és politikai vezetőjéhez, Ali Hamenei ajatollához hűek – jegyezte meg a Reuters.
Washington és Teherán is borúlátó az atomalku felélesztésével kapcsolatban
Blinken egyelőre azt sem tudja eldönteni, hogy iráni tárgyalópartnerei jóhiszeműen tárgyalnak-e.
A megállapodás felújításáról szóló tárgyalások már az utolsó szakaszukba értek Bécsben egy magas rangú európai uniós tisztségviselő szerint.
Hoszein Amirabdollahián iráni külügyminiszter már egy szerdai interjújában kijelentette: az Egyesült Államok kongresszusának írásos garanciát kell adnia Teheránnak arról, hogy Washington visszatér az atomalkuhoz, és benne is marad. Hozzátette, hogy a Bécsben tárgyaló iráni delegációnak azt javasolta, a megbeszéléseken részt vevő többi nyugati küldöttségtől is kérjen hasonló garanciákat.
Bécsben tavaly áprilisban kezdődtek meg az iráni atomalku megmentését célzó egyeztetések. Irán és az ENSZ Biztonsági Tanácsának öt állandó tagja (Egyesült Államok, Kína, Oroszország, Franciaország és Nagy-Britannia), valamint Németország 2015-ben szerződésben megállapodott, hogy az iráni atomtevékenységek korlátozása fejében fokozatosan csökkenti a Teherán ellen elrendelt büntetőintézkedéseket.
Donald Trump volt amerikai elnök 2018-ban egyoldalúan kiléptette országát a szerződésből, és újból bevezette az iráni gazdaságot fojtogató szankciókat. Erre válaszul Irán is felhagyott azzal, hogy tartsa magát az atomalkuban rögzített kötelezettségeihez.
A mostani egyeztetéseken az amerikai küldöttség közvetetten vesz részt.
„A bukásoktól, brutális sérülésektől való félelem folyamatosan bennem van” – meséli Valter Attila országútikerékpár-versenyző a Penge podcast legújabb adásában, ahol arról is beszélget Szilágyi Áronnal és Kenyeres Andrással, hogy milyen gondolatok futnak át az agyán egy esés után, mekkora nyomást jelentett számára a 2021-es berobbanása, és milyen hatással vannak rá a kommentek.
Novák Előd szerint a Fidesz hülyét csinál magából.
Hosszú hallgatás után jelentkezett a kormányközeli közvélemény-kutató.
A műsorvezető kiáll a szombati felvonulók mellett és drukkol, hogy békés legyen a rendezvény.
Nehéz-Posony Kata, a HVG ügyvédje minden kérdésre válaszol.
A jelentős indulótőkével is megtámogatott alapítvány már dátumot sem mond, mikorra várható a régóta ígért beruházás.
