Rijád megüzente Teheránnak, hogy kössék meg az atomalkut Trumppal, különben egy izraeli támadást kockáztatnak
A szaúdi király a fiát küldte Iránba, hogy átadja a figyelmeztetést az ország államfőjének.
A szaúdi király a fiát küldte Iránba, hogy átadja a figyelmeztetést az ország államfőjének.
Az iráni forradalmi gárda vezetője szerint 50 ezer amerikai katona van a Közel-Keleten, akiket támadás érhet.
A 10 éve kötött megállapodás szerintük maximum tárgyalási alapnak jó.
Németország, Franciaország és Nagy-Britannia képviselőivel tárgyalt Irán Genfben.
Az iráni parlament feltételeket szabott a 2015-ös nemzetközi atomalkuhoz való visszatéréshez, ezeket elküldte levélben Ebrahim Raiszi államfőnek, és a dokumentumot vasárnap hozták nyilvánosságra az IRNA hírügynökség jelentése szerint.
A tárgyalások a végső szakaszukhoz érkeztek.
Elnapolták a 2015-ös iráni nukleáris megállapodás felélesztését célzó, Bécsben zajló tárgyalásokat.
Blinken egyelőre azt sem tudja eldönteni, hogy iráni tárgyalópartnerei jóhiszeműen tárgyalnak-e.
Irán 63 százalékos tisztaságúra is, azaz a bejelentett 60 százaléknál is magasabb fokon dúsított uránt a natanzi urándúsítóban – közölte a bécsi székhelyű Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) egy kedden közzétett jelentésében, amelynek egy példánya a Reuters brit hírügynökség birtokába került.
Irán bosszút fog állni Izraelen a natanzi urándúsító üzem elleni támadás miatt – jelentette be a teheráni külügyminisztérium, néhány nappal az után, hogy az iráni fővárostól 250 kilométerre délre található létesítményben felrobbant a telepet energiával ellátó központ. Az akcióval legalább kilenc hónappal visszavetették az iráni atomprogramot, s bár Tel-Avivban nem kommentálták a támadást, biztosra vehető, hogy a sikeres szabotázsakcióban benne volt a zsidó állam titkosszolgálata. A robbantás megnehezítheti a nyugati államok és Teherán közötti tárgyalásokat, s ha így lesz, Izrael két legyet ütött egy csapásra.
Megtartotta első sajtótájékoztatóját Antony Blinken amerikai külügyminiszter.
Lesz-e amerikai-iráni háború? - az utóbbi időben egyre többen teszik fel a kérdést, miután pattanásig feszült a helyzet a Perzsa-öböl térségében, és nem zárható ki, hogy a január 20-án lejáró elnöksége utolsó heteiben az elszabadult hajóágyúként viselkedő Donald Trump amerikai elnök az utódját, Joe Bident szándékosan belerángatja egy katonai konfliktusba. Ahogy az sem, hogy a bosszúra éhes iráni keményvonalasok provokálnak ki egy amerikai vagy izraeli katonai csapást.
Korábban már elfogatóparancsot is kiadtak az amerikai elnök ellen. Irak is együttműködik Iránnal.
Az iráni külügyminiszter szerint a helyzet javulni fog a következő néhány hónapban.
Tízszer annyi dúsított uránnal rendelkezik Irán, mint amennyiről a 2015-ös atomalkuban megegyeztek.
A perzsa állam arra hivatkozva szegi meg a hat ország által kötött atomalkut, hogy az USA kilépett belőle.
Az amerikai elnök felszólította a világ országait, hogy lépjenek ki az atomalkuból, és újabb szankciókat jelentett be Irán ellen.
A vezetés így (is) reagált az Egyesült Államok által Kasszem Szulejmani ellen elkövetett merényletére.
A legtitkosabb iráni atomlétesítmény beüzemelése az atomalku komoly megsértését jelenti. Teherán célja a nyomásgyakorlás, melynek másik eszköze közel-keleti befolyásának erősödése.
Nem az iráni atombomba izgatja igazán az amerikai vezetőket.