Lett egy ország, amely nyíltan Oroszországot támogatja

Támogatásáról biztosította Vlagyimir Putyin orosz elnököt Nicolás Maduro venezuelai államfő. "Venezuela Putyin és Oroszország mellett áll, a bátor és igaz ügyek mellett a világban" – jelentette ki Maduro elnök a minisztertanács ülésén, amelyet a televízió közvetített. Maduro emlékeztetett, hogy elődje és tanítója, Hugo Chávez (aki 1999 és 2013 között volt Venezuela elnöke) szintén támogatta Oroszországot, amikor Moszkva 2008-ban elismerte a két grúz szakadár terület, Dél-Oszétia és Abházia függetlenségét.

Maduro "a venezuelai forradalom nem szűnő támogatásáról" biztosította Putyint és az orosz népet, hozzátéve, hogy az Egyesült Államok és a NATO katonai eszközökkel akar "végezni" Oroszországgal. Jurij Boriszov orosz miniszterelnök-helyettes, aki pénteken Caracasban járt, hangsúlyozta, hogy "Caracas Oroszország stratégiai partnere a növekvő bizonytalanság közepette".

Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes nem zárta ki, hogy Oroszország katonákat vonultat fel Venezuelában és Kubában. Moszkva Nicolás Maduro elnök egyik fő szövetségese. Maduro 2018-ban történt újraválasztását a nemzetközi közösség nagy része nem ismerte el, és az Egyesült Államok szeretné is elmozdítani őt a hatalomból. Moszkva és Caracas a néhai Hugo Chávez elnöksége idején került közel egymáshoz, amikor a kőolaj-kitermelésnek köszönhetően még virágzó Venezuela egyebek mellett fegyvereket vásárolt Oroszországtól.

Válságstáb Brüsszelben: rendkívüli EU-csúcsot hívtak össze

Orbán is megy.

Az olaszok szerint biztosan lesz háború

Fokozatos, arányos és fenntartható szankciókat kezdeményezett Luigi Di Maio külügyminiszter az ukrán válságról a római parlamentben tartott felszólalásában szerdán. Di Maio hangsúlyozta, hogy a Moszkvával szembeni szigorításért Olaszország fizetheti a legsúlyosabb árat.

Az olasz diplomácia vezetője úgy vélte, hogy az Ukrajna és Oroszország közötti válsághelyzet "erőteljes és aggodalmat keltő felgyorsulása a világ stabilitását és a nemzetközi rendet" fenyegeti.

Ennek ellenére – tette hozzá – minden erőfeszítést meg kell tenni a békés, diplomáciai megoldás érdekében,

"a háború elkerülésére, amelynek esélye azonban napról napra csökken".

Di Maio kezdeményezte, hogy ne tartsanak kétoldalú találkozókat az orosz féllel mindaddig, amíg Moszkva nem mutat akaratot a feszültség enyhítésére. Olasz sajtóbeszámolók szerint szavaira az orosz külügyminisztérium úgy reagált, hogy Luigi di Maiónak "sajátos fogalma van a diplomáciáról".

A külügyminiszter közölte, hogy Olaszország kijevi nagykövetsége tovább működik, az Ukrajnában élő és dolgozó olaszokat viszont az országból történő távozásra szólította fel.

Az ukrán elnök azonnali biztonsági garanciát akar a Nyugattól és Moszkvától

Volodomir Zelenszkij ukrán elnök "azonnali" biztonsági garanciákat követelt a Nyugattól és Moszkvától, hogy elhárítsa az orosz inváziótól való félelmet.

Mennyit érnének a még komolyabb szankciók?

Az IfW intézet KITE kereskedelmi modellje azt mutatja ki, hogy egy Oroszországgal szembeni kereskedelmi embargó középtávon hogyan hatna egyes termékcsoportokra. Ezek szerint a gázembargónak lennének a legsúlyosabb gazdasági következményei: Oroszország bruttó hazai terméke (GDP) 2,9 százalékkal esne vissza. Németország GDP-je ezzel szemben enyhén, 0,1 százalékkal növekedne, és az EU GDP-je is minimálisan emelkedne.

Az olajra vonatkozó kereskedelmi embargó Oroszország esetében 1,2 százalékos, Németország és az EU esetében pedig 0,1 százalékos csökkenést eredményezne a gazdasági teljesítményben. A gépekre és gépalkatrészekre vonatkozó embargó 0,5 százalékkal, a járművekre és járműalkatrészekre vonatkozó embargó pedig 0,3 százalékkal csökkentené Oroszország gazdaságát. Németország és az EU számára mindkét intézkedésnek csak minimális negatív hatásai lennének.

"Számításaink csak példaként szolgálnak, de egyértelműen azt mutatják, hogy a kereskedelmi embargó középtávú gazdasági következményei sokkal jobban sújtanák Oroszországot, mint a nyugati szövetségeseket" – mondta Hendrik Mahlkow, az IfW Kiel kereskedelmi kutatója, aki a számításokat végezte.

Marabu Féknyúz: Putyini békemenet

Erdogan felhívta Putyint

Törökország hagyományosan mindkét országgal jó kapcsolatokat ápol, így a török elnök felajánlotta, hogy közvetít a válságban.

Erdogan a telefonbeszélgetés során azt is közölte Putyinnal, hogy a katonai konfliktus a térségben senkinek sem lenne előnyös, de beszélt arról is, hogy ellenzi a szankciókat.

A brit védelmi miniszter szerint Putyinnak nem maradtak barátai

Ben Wallace védelmi miniszter azt mondja a brit katonáknak, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök „nem hagyott magának barátokat”. Arról is beszélt, hogy a brit hadsereg „1853-ban I. Miklós cár hátsóját rúgta szét a Krímben”, és „bármikor megteheti újra” – írja a SkyNews.

Mivel a miniszterek attól tartanak, hogy Oroszország hamarosan megtámadja a szomszédját, Wallace szerdán, amikor a hadseregben szolgálatot teljesítő katonákkal beszélt, keresetlen megjegyzésekben fejtette ki gondolatait Putyinról. „Ez egy elfoglalt hadsereg lesz” – mondta Wallace. „Sajnos most egy tevékeny ellenfelünk van Putyin személyében, aki teljesen begolyózott” „I. Miklós cár ugyanazt a hibát követte el, mint Putyin... nem voltak barátai, nem voltak szövetségesei” – tette hozzá.

Wallace megjegyzései azután hangzottak el, hogy Liz Truss külügyminiszter a Sky Newsnak azt mondta, hogy Putyin „nagy valószínűséggel” az ukrán főváros, Kijev ellen tervez lépéseket. Figyelmeztette Oroszországot arra is, hogy „semmi sem maradhat szó nélkül” a további nyugati szankciók mérlegelése során.

Techet Péter: Berlin hosszú ideig tűrte Moszkvát

Bár Berlin részben – kimutathatóan alaptalan – gazdasági, részben történelmi-erkölcsi érvekkel indokolja a Moszkvával szembeni visszafogott fellépést, Olaf Scholz már megtette az első lépést egy józanabb külpolitika felé: leállíttatta az Északi Áramlat 2 vezetéket.