Techet Péter: Berlin hosszú ideig tűrte Moszkvát
Bár Berlin részben – kimutathatóan alaptalan – gazdasági, részben történelmi-erkölcsi érvekkel indokolja a Moszkvával szembeni visszafogott fellépést, Olaf Scholz már megtette az első lépést egy józanabb külpolitika felé: leállíttatta az Északi Áramlat II. vezetéket.
Olaf Scholz német kancellár a múlt heti moszkvai találkozójáról úgy tért vissza, hogy talán sikerült megakadályoznia az Ukrajna elleni orosz agressziót. Ukrajna délkeleti területeinek hétfő esti orosz megszállása azonban ismét bebizonyította: Berlin tudatosan vagy naivitásból megint túlságosan jóindulatúnak mutatkozott a putyini rezsimmel szemben.
Berlinben nem akarják vagy nem tudják érteni, hogy az adott szó a kelet-európai autoriter vezetőknél semmit sem ér.
A németek javasolta út, a folyamatos tárgyalás ide vezetett: Putyin elfoglalta gyakorlatilag Ukrajna egy részét.
Ukrán elemző: Európa jövője is függ attól, hogyan válaszol a világ az orosz offenzívára
Átlépte a Rubicont Vlagyimir Putyin orosz elnök: beküldte hadseregét a szakadárok kezén lévő kelet-ukrajnai területre, és egyelőre nem tudni, hol állnak meg a hivatalosan békefenntartóknak nevezett egységek. Putyin közvetve felvetette Ukrajna feldarabolásának a lehetőségét is, aminek alighanem sokan örülnének Lengyelországban, Magyarországon és Romániában is.