Háború Ukrajnában
Több mint három éve tart már az orosz-ukrán háború. A frontvonalak mára lényegében befagytak, a konfliktus mégis eszkalálódni látszik, ahogy a háborús felek igyekszenek minél több szövetségest és fegyvert szerezni, illetve több országot bevonni a konfliktusba. De vajon mi lesz döntő: a fegyverszállítmányok, a szankciók, vagy esetleg a béketárgyalások? Meddig tartanak ki az ukránok és meddig tűri az orosz társadalom a veszteségeket? Cikksorozatunkban ezekre a kérdésekre is igyekszünk válaszolni.
Ukrajna az Oroszországgal Törökországban sorra kerülő tárgyalásokon is világossá fogja tenni, hogy függetlenségének és területi egységének megtartását tekinti fő prioritásának – jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök vasárnap éjjeli videóüzenetében.
Vlagyimir Putyin orosz és Recep Tayyip Erdogan török elnök vasárnapi telefonbeszélgetését követően David Arahamija, az ukrán tárgyalóküldöttség tagja bejelentette, hogy az orosz-ukrán tárgyalások következő fordulóját hétfőtől szerdáig tartják Törökországban.
Zelenszkij: Ukrajna kész a semlegességről tárgyalni
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök másfél órás interjút adott független orosz médiumoknak.
Zelenszkij az éjszakai videóüzenetben világossá tette, hogy a legfontosabb elérendő eredménynek továbbra is Ukrajna területi épségének tiszteletben tartását, illetve a hatékony biztonsági garanciák kidolgozását tartják. Ezek teszik lehetővé, hogy az országban ismét béke legyen, és visszatérjen a normális élet – emelte ki.
Az ukrán elnök korábban orosz újságíróknak nyilatkozva azt mondta, hogy Kijev a biztonsági garanciák, a semlegesség és a nem-nukleáris státus kérdésében készen áll a megegyezésre. Katonai célként pedig a minél kevesebb áldozatot, a háború időtartamának lerövidítését és az orosz erőknek a február 24-i támadás előtti „kompromisszumos területekre” visszavonulását nevezte meg.
Az ukrán hadsereg éjszaka közölte, hogy az országot február 24. óta támadó orosz csapatok több területen ismét csapást mértek az ukrán erőkre és a katonai infrastruktúrára, a fő célpontok közé tartozott Harkiv térsége.
Irina Verescsuk ukrán miniszterelnök-helyettes vasárnap este azt jelentette be, hogy két humanitárius folyosón újabb 1100 civilt menekítettek ki a leginkább ostromlott területekről, köztük Mariupolból.
A brit hírszerzés friss beszámolója szerint Oroszország továbbra is blokád alatt tartja a Fekete-tenger ukrán partvidékét, elzárva ezzel Ukrajnát a nemzetközi tengeri kereskedelemtől. Emellett orosz hajókról is indítanak rakétatámadásokat ukrán célpontok ellen.
Joe Biden amerikai elnök vasárnap személyesen is megerősítette, hogy nem szólított fel rendszerváltásra Oroszországban. Előző napi varsói nyilatkozatában az elnök arról beszélt, hogy Putyin „nem maradhat hatalmon”, de szavait később a Fehér Ház és Antony Blinken külügyminiszter is úgy pontosította, hogy ezzel nem az országon belüli hatalomról beszélt, hanem annak megakadályozásáról, hogy Putyin hatalmat gyakoroljon Oroszország szomszédai és a régió felett. Bident vasárnap egy washingtoni templomi szertartásról távozva személyesen is megkérdezte egy újságíró arról, hogy rendszerváltásra szólított-e fel Oroszországban, és azt válaszolta, hogy nem.
