Háború Ukrajnában
Több mint három éve tart már az orosz-ukrán háború. A frontvonalak mára lényegében befagytak, a konfliktus mégis eszkalálódni látszik, ahogy a háborús felek igyekszenek minél több szövetségest és fegyvert szerezni, illetve több országot bevonni a konfliktusba. De vajon mi lesz döntő: a fegyverszállítmányok, a szankciók, vagy esetleg a béketárgyalások? Meddig tartanak ki az ukránok és meddig tűri az orosz társadalom a veszteségeket? Cikksorozatunkban ezekre a kérdésekre is igyekszünk válaszolni.
Folytatja a háború első napjaiban kezdett sorozatát Mitrovits Miklós történész, aki a lengyel Ośrodek Studiów Wschodnich biztonságpolitikai kutatóintézet napi helyzetértékeléseit fordítja magyarra. A lengyel kutatók szerint minden visszavonulásuk ellenére az oroszok Kijev térségében továbbra is egy sor olyan pontot birtokolnak, ahonnan akadályozhatják az ukrán csapatmozgásokat és tűz alatt tarthassák a főváros környékén a védők állásait. Eközben Csernyihivet a megszállók továbbra is blokád alatt tartják. A visszavonulás láthatóan azt a célt szolgálja, hogy sebezhetőbb helyzetbe hozza az ukrán csapatokat, hiszen az oroszok által feladott települések visszafoglalásához az ukránoknak el kell hagyniuk az addigi megerősített állásaikat, így egy orosz ellentámadással szemben lényegesen védtelenebbek lesznek. Az oroszok ilyetén szándékára utalhat, hogy utcai harcokban jártas zsoldosokat és további rakétaegységeket szállítottak Belaruszba.
Egyelőre zavaros a kép a belgorodi támadással kapcsolatban, az ukrán fél nem erősítette meg, hogy ő támadta volna meg az üzemanyagraktárat, illetve az orosz védelmi minisztérium sem mondott még semmit a támadásról. Egyedül Putyin sajtófőnöke, Dmitrij Peszkov szólalt meg, aki úgy vélekedett, hogy „az ukrán támadás nem teremt kényelmes feltételeket a béketárgyalások folytatásához”. A lengyel szakértők nem zárják ki, hogy orosz provokáció történt és emlékeztetnek, hogy az oroszok nem először jelentik be, hogy az ukránok megtámadták a belgorodi területet, példaként felhozzák, hogy egy héttel korábban már volt arról szó, hogy az ukránok két falut lőttek azon a kornyéken.
Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank prognózisát az ukrán gazdaság recessziójáról érdemes nagy óvatossággal kezelni az OSW munkatársai szerint. Egyfelől az vele a gond, hogy úgy számol, az ellenségeskedések néhány héten belül véget érnek, illetve az sem világos, hogy mikor folytatódhat, ha egyáltalán folytatódhat a vetési időszak, továbbá azt sem tudni egyelőre, hogy meddig maradnak zár alatt az ország kikötői. Ez utóbbi azért roppant fontos kérdés, mert ezeken megy keresztül az ukrán gabona- és napraforgóolaj-export 96 százaléka, aminek az értékesítése létfontosságú az ukrán gazdaság számára. A pályán akkor fogunk jobban látni, ha az elkövetkezendő pár hétben megérkeznek a márciusi gazdasági mutatók, amiket összevethetünk a tavaly ilyenkori adatokkal.
A korábbi éles konfliktusuk ellenére a dúsgazdag ukrán oligarcha Rinat Ahmetov egy Bloombergnek adott interjújában Zelenszkij támogatójaként nyilvánult meg. Ez a lengyel kutatók szerint egy újabb példája az ukrán politikai és üzleti elitben zajló konszolidációs folyamatoknak.
Az orosz-ukrán háború eseményeit az alábbi hírfolyamunkban követheti:
Talányos választ adtak az ukránok a belgorodi támadásra, Németország harckocsik Ukrajnába szállítását hagyta jóvá – percről percre az orosz–ukrán háborúról
Az ukrán védelmi minisztérium sem cáfolni, sem megerősíteni nem hajlandó, hogy az ukrán haderő érintett volna a belgorodi üzemanyagraktár elleni támadásban. A csehek 56 egykori keletnémet páncélozott harcjárművet küldenek Ukrajnának, amire a vonatkozó törvények értelmében a németeknek is rá kellett bólintaniuk – kövesse percről percre tudósításunkat az orosz-ukrán háborúról.
