Háború Ukrajnában
Több mint három éve tart már az orosz-ukrán háború. A frontvonalak mára lényegében befagytak, a konfliktus mégis eszkalálódni látszik, ahogy a háborús felek igyekszenek minél több szövetségest és fegyvert szerezni, illetve több országot bevonni a konfliktusba. De vajon mi lesz döntő: a fegyverszállítmányok, a szankciók, vagy esetleg a béketárgyalások? Meddig tartanak ki az ukránok és meddig tűri az orosz társadalom a veszteségeket? Cikksorozatunkban ezekre a kérdésekre is igyekszünk válaszolni.
Megegyezett Finnország és Svédország abban, hogy egyszerre nyújtja be csatlakozási kérelmét a NATO-hoz – írja az Iltalehti nevű finn lap, amelynek információi szerint erre a május 16-i héten kerülhet sor.
Az információt a svéd és a brit sajtó is átvette, a svéd Expressen kormányzati körökből pedig meg is erősíttette. A feltételezett időpont ráadásul értesüléseik szerint beleesik Sauli Niinistö finn elnök május 17. és 18. közötti svédországi látogatásába.
Az Iltalehti szerint a kérelem közös benyújtását a svédek kezdeményezték.
Ahogy arról korábban már beszámoltunk, Svédország és Finnország az orosz fenyegetés miatt kíván mielőbb csatlakozni a NATO-hoz. A The Times április elején még azt írta, hogy a két ország júniusban fogja benyújtani csatlakozási kérelmét. Oroszország többször jelezte, hogy óva inti a két országot a csatlakozástól.
Oroszország Ukrajna elleni inváziójáról folyamatosan frissülő közvetítésünkben számolunk be.
A svédek és a finnek keresztülhúzhatják Putyin tervét, hogy távol tartsa a NATO-t
Az ukrajnai háború többséget teremtett a NATO-tagság támogatására a semleges Finnországban és Svédországban, amelyek csatlakozása az észak-atlanti szövetséghez Moszkva hátrányára rajzolhatja át Európa biztonságpolitikai térképét.
