szerző:
HVG/MTI
Tetszett a cikk?

A CIA szerint Putyin azt gondolja, hogy nem engedheti meg magának a vereséget Ukrajnában.

Háború Ukrajnában
Több mint ezer napja tart már az orosz-ukrán háború. A frontvonalak mára lényegében befagytak, a konfliktus mégis eszkalálódni látszik, ahogy a háborús felek igyekszenek minél több szövetségest és fegyvert szerezni, illetve több országot bevonni a konfliktusba. De vajon mi lesz döntő: a fegyverszállítmányok, a szankciók, vagy esetleg a béketárgyalások? Meddig tartanak ki az ukránok és meddig tűri az orosz társadalom a veszteségeket? Cikksorozatunkban ezekre a kérdésekre is igyekszünk válaszolni.
Friss cikkek a témában

Semmilyen jel sem utal arra, hogy Oroszország taktikai nukleáris fegyverek bevetésére készül az ukrajnai konfliktusban – mondta William Burns, a Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) igazgatója szombaton a Financial Times című amerikai napilap által rendezett washingtoni konferencián. „Az orosz vezetéstől hallott háborús uszító nyilatkozatok fényében azonban nem vehetjük félvállról ezt a lehetőséget” – tette hozzá, megjegyezve, hogy a szervezet továbbra is fokozott figyelmet fordít a témára.

Röviddel az ukrajnai háború kezdete után Oroszország készültségbe helyezte elrettentő erőit, beleértve a nukleáris fegyvereket is. Többek között Vlagyimir Putyin orosz elnök is célozgatott arra, hogy szükség esetén kész bevetni a taktikai nukleáris arzenált, „gyors és erőteljes” választ ígért arra az esetre, ha bárki kívülről beavatkozna az ukrajnai konfliktusba.

Burns elmondta: értékelésük szerint Putyin úgy véli, hogy a katonai konfliktus fokozásával javíthat helyzetén, és

nem engedheti meg magának a vereséget Ukrajnában.

A CIA igazgatója úgy látja, Kínát zavarja, hogy az ukrajnai háború közelebb hozta egymáshoz az európaiakat és az amerikaiakat. Ezért Peking lankadatlan figyelemmel követi a konfliktus alakulását, amely befolyásolja Kína Tajvannal kapcsolatos számításait is. Nem mondott le ugyanis arról, hogy idővel megszerzi az ellenőrzést a 23 millió lakosú, önálló kormányzattal rendelkező sziget fölött, de az ukrajnai konfliktus tanulságai befolyásolják a módszerrel és az időzítéssel kapcsolatos számításait.

Az igazgató szerint azonban a kínai kormányt megdöbbentette Ukrajna heves ellenállása, az atlanti szövetség összezárása, illetve a háborúval járó orosz gazdasági költségek.

Kína nem volt hajlandó elítélni az orosz támadást, és bírálta a Nyugat által kivetett szankciókat. Néhány héttel a háború február 24-i kezdete előtt Peking és Moszkva korlátlan stratégiai partnerséget kötött. Kína és Oroszország az elmúlt években szorosabbra fűzte együttműködését az energetika és a biztonság terén. Ennek ellenére az Egyesült Államok úgy véli, Kínát nyugtalanítják az esetleges károk, amelyeket az okozhat neki, hogy jó kapcsolat fűzi a háborús bűncselekményekkel és kegyetlenkedésekkel vádolt Oroszországhoz.

A háborúról szóló, frissülő tudósításunkat itt találja.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!