Háború Ukrajnában
Több mint három éve tart már az orosz-ukrán háború. A frontvonalak mára lényegében befagytak, a konfliktus mégis eszkalálódni látszik, ahogy a háborús felek igyekszenek minél több szövetségest és fegyvert szerezni, illetve több országot bevonni a konfliktusba. De vajon mi lesz döntő: a fegyverszállítmányok, a szankciók, vagy esetleg a béketárgyalások? Meddig tartanak ki az ukránok és meddig tűri az orosz társadalom a veszteségeket? Cikksorozatunkban ezekre a kérdésekre is igyekszünk válaszolni.
Finnország benyújtja a NATO-hoz való csatlakozási kérelmét – közölte közös nyilatkozatban Sauli Niinisto finn elnök és Sanna Marin miniszterelnök csütörtökön.
A nyilatkozatban azt írták, hogy időre volt szükség ahhoz, hogy a parlament és a társadalom kialakítsa álláspontját az ügyben, meg akarták adni a szükséges teret a vitának. Úgy vélik, hogy a NATO-tagság erősítené Finnország biztonságát, Finnország pedig az egész védelmi szövetséget megerősítené.
Finnország, amelynek 1300 kilométeres határa és nehéz múltja van Oroszországgal eddig kívül maradt a szövetségen. A csatlakozás azt követően merült fel, hogy Oroszország megtámadta Ukrajnát. A finnek mellett Svédország is közeledik a szövetség felé, korábban arról volt szó, hogy a két ország összehangolt döntést hoz a NATO-tagságukról. A BBC szerint pár nap múlva fogják bejelenteni a csatlakozási kérelmet.
Moszkva "komoly következményekkel", köztük nukleáris fegyverek Kalinyingrádba telepítésével fenyegetőzött arra az esetre, ha Svédország és Finnország csatlakozik a NATO-hoz. A múlt héten mindkét ország légterét megsértették orosz gépek. Finnországba egy M-17-es helikopter repült be 4-5 kilométer mélyen, míg Svédországba egy orosz kémrepülőgép „tette tiszteletét” ország déli részén egy haditengerészeti támaszpont közelében.
