A brit parlamenti alsóház keddi ülésén Liz Truss külügyminiszter bejelentette, hogy a kormány az északír határprotokoll – azaz az EU-s kilépési folyamat egyik legnehezebben megszült megállapodásának – egyoldalú módosítására készül. De miről is szól a történet?

Az északír kérdés

A történelemre (tehát az 1960-as évektől az 1998-ig eltartó Zavargások, azaz a protestáns unionista és katolikus köztársaságpárti északírek közötti véres konfliktusokat lezáró nagypénteki békemegállapodásra) való tekintettel az EU-s szakítás egyik legfontosabb kérdése volt, hogy akárhogyan is húzzák vissza a határt az ír szigeten, ne legyen fizikai határellenőrzés az Európai Unióban maradó Írország és az Egyesült Királyság részeként abból kiváló Észak-Írország között. A felek végül abban egyeztek meg 2021-re, hogy Észak-Írország az áruk szempontjából az uniós belső piac része marad, és az Ír-tengeren vezetik be a vám- és egészségügyi ellenőrzést a főszigetről érkező cikkekre.

A protokoll 2021 januárjában lépett életbe, alkalmazását viszont nehezítette a bonyolult papírmunka és a feladatok ellátására alkalmatlan számítógépes rendszerek. Bár ez pár hónap múlva javulni kezdett, az északír unionista párt (DUP) aktívan keresztbe tett például a hatátőrállomások kiépítésének, több brit cég fontolgatta az északír piac elengedését a bonyolult átjárás miatt, az unionisták pedig utcai megmozdulásokkal is fenyegettek, így 2021 márciusában az Egyesült Királyság elhalasztotta a rendszer bevezetését, EU-s megállapodásokkal megerősítve ezt. A britek júliusban, az Európai Bizottság októberben rukkolt elő saját megoldásaival, de nem sikerült megállapodásra jutni. Brüsszel nem szeretne már hozzányúlni a nemzetközi jogi megállapodásokhoz, miközben a britek állítják, azok csak papíron néznek ki jól.

Mi lesz most?

Liz Truss külügyminiszter kedden mutatta be a kormány javaslatát, amely feljogosítaná a minisztereket a protokoll áthágására. Ennek elfogadása legkorábban idén tavasszal történhet meg a parlamentben, törvényi formát pedig leghamarabb jövőre vehet. Szakértők szerin a britek időnyerésre játszanak: az EU és Nagy-Britannia fontos partnerek az ukrán háborúval kapcsolatban, az íreket támogató amerikai Demokraták sem szeretnének konfliktust, és az EU közös fellépését megnehezíti a világpolitika, így abban reménykednek, az idő múlásával nekik kedvező megállapodás, vagy a kereskedelmi háború elkerülése végett a protokoll megszüntetése jöhet.

Az Európai Unió egyelőre – az egység megőrzése érdekében – nem állt bele hangsúlyosan az ügybe, de több EU-s diplomata figyelmeztetett, hogy Boris Johnsonék tűzzel játszanak. A legegyszerűbb megoldás az ügy jogi útra terelése volna, az viszont a britek kezére játszik, lévén az Európai Unió Bíróságnak eljárása hónapokba telhet, és pert az EU csak azután indíthat, hogy a britek törvényt hoztak a protokollról. Úgy tudni, ennél radikálisabb, például a megállapodást teljesen felrúgó brüsszeli lépésre egyelőre nem lehet számítani, és abban reménykednek, tárgyalóképes lesz London a kérdésben. A helyzetet nehezíti az EU leterheltsége a háborúval és az egységességi problémái, de a protokollal kapcsolatos lépésektől egyelőre úgy tudni, a brit kormányban sem lelkes mindenki. Az mindenesetre biztos, hogy az ukrajnai háborúra való tekintettel egyik fél sem akar viszályt a másikkal, és szó lehet arról, hogy Liz Truss és támogatói túl lelkesek a protokoll ügyében.

Maros Sefcovic, az Európai Bizottság Brexit-ügyi megbízottja mindenesetre azt nyilatkozta, az EU kész minden eszközzel fellépni a britekkel szemben, hangsúlyozva azonban, hogy a Brexit-megállapodáson belüli megoldáskeresés a legfontosabb érdeke mindenkinek.

(Politico)

Képünkön Boris Johnson brit miniszterelnök és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a Brexit utáni helyzetet rendező megállapodás aláírásakor