Háború Ukrajnában
Több mint három éve tart már az orosz-ukrán háború. A frontvonalak mára lényegében befagytak, a konfliktus mégis eszkalálódni látszik, ahogy a háborús felek igyekszenek minél több szövetségest és fegyvert szerezni, illetve több országot bevonni a konfliktusba. De vajon mi lesz döntő: a fegyverszállítmányok, a szankciók, vagy esetleg a béketárgyalások? Meddig tartanak ki az ukránok és meddig tűri az orosz társadalom a veszteségeket? Cikksorozatunkban ezekre a kérdésekre is igyekszünk válaszolni.
Ukrajnában külföldre szökött fehérorosz harcosokat képeznek ki fegyveres felkelés kirobbantására a saját hazájukban – jelentette ki pénteken Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök egy lakossági fórumon.
"Szerveztek két légiót, felfegyverezték őket frontszolgálatra. Nem akartak a frontra menni. A százötvenből mindössze négyen mentek harcolni. (...) Jó volt nekik, amikor Kijev valamelyik éttermében gyülekeztek. Találkoztak, ettek-ittak. Az étteremben jól érezték magukat akkor. Aztán a frontra vagy állomáshelyükre küldték őket. De nem (akartak harcolni). Ukrajna erre azt mondta, hogy rendben, akkor felkészítünk titeket a jövendő fegyveres forradalomra Fehéroroszországban" – idézte Lukasenkát a BelTa fehérorosz hírügynökség.
"Csak próbálják meg!" – hangoztatta a fehérorosz elnök a disszidensekre utalva, akiket – mint mondta – név szerint ismernek, és "csak idő kérdése, míg elfogják őket".
A háború miatt rémeket látnak a Putyinhoz eddig hű szovjet utódállamok is
Az Oroszország által sokat sejtetően „közelkülföldnek" nevezett volt szovjet tagköztársaságok igyekeznek a lehető leginkább kimaradni a Kreml Ukrajna ellen indított háborújából, s akadnak, amelyek attól tartanak, hogy ők lehetnek a következő áldozatok.
