Háború Ukrajnában
Több mint három éve tart már az orosz-ukrán háború. A frontvonalak mára lényegében befagytak, a konfliktus mégis eszkalálódni látszik, ahogy a háborús felek igyekszenek minél több szövetségest és fegyvert szerezni, illetve több országot bevonni a konfliktusba. De vajon mi lesz döntő: a fegyverszállítmányok, a szankciók, vagy esetleg a béketárgyalások? Meddig tartanak ki az ukránok és meddig tűri az orosz társadalom a veszteségeket? Cikksorozatunkban ezekre a kérdésekre is igyekszünk válaszolni.
Oroszország mintegy 400 különböző nemzetközi szerződést sértett meg – mondta Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a BBC cikke szerint. Az ukrán elnök a 2022-es koppenhágai demokrácia-csúcstalálkozón videokapcsolaton keresztül beszélt.
Azt mondta, "csak Oroszország Ukrajna elleni háborúja során – és emlékeztetni szeretném önöket, hogy ez 2014-ben kezdődött, nem pedig 2022. február 24-én – sértett meg ilyen mennyiségű nemzetközi megállapodást.
Zelenszkij számos példát említett, köztük az ENSZ Alapokmányát is és a budapesti memorandumot is. Utóbbival kapcsolatban megjegyezte, hogy a jogsértéssel Oroszország véget vetett a világ nukleáris leszereléséért folytatott küzdelemnek.
A Szovjetunió összeomlása után, 1994-ben aláírt budapesti memorandumban Ukrajna annak fejében mondott le a szovjetek után maradt tekintélyes atomarzenáljáról, hogy a szerződő felek garantálták a függetlenségét és a területi integritását.
A memorandum egyik aláírója a Oroszország volt (a másik kettő az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság, később pedig Franciaország és Kína is nyilatkozatban támogatta a megállapodást).
Zelenszkij korábban is arról beszélt, hogy Oroszország 2014 óta lábbal tiporta a szerződésben foglaltakat, hiszen a Krím annektálása, illetve a szeparatista „népköztársaságok” fegyveres támogatása, Ukrajna megtámadása mind nem férnek bele a területi integritás szavatolásába.
