Az EU-nak képesnek kell lennie arra, hogy gyorsabban reagáljon a geopolitikai fejleményekre, és meg kellene szüntetnie az egyhangúság követelményét a külpolitikai döntésekben – válaszolt Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke hétfőn a Politico kérdésére.

„A külügyekben valóban át kell térnünk a minősített többségi szavazásra” – mondta Von der Leyen a hivatala által szervezett beszélgetés során az Európai Tanács e heti csúcstalálkozója előtt, amelyen az állam- és kormányfők várhatóan hivatalos uniós tagjelölti státuszt adnak Ukrajnának és Moldovának.

A múltban az EU-nak fárasztó és kínos késedelmeket kellett elszenvednie a fontosabb döntések meghozatalában egyetlen tagország ellenállása miatt. Az ilyen ellenállás olykor nem is a közvetlenül tárgyalt kérdésről szólt, hanem inkább azt a törekvést tükrözte, hogy az egyhangúság követelményét eszközként használják fel arra, hogy valamilyen más témában lépéseket kényszerítsenek ki. Egy esetben Ciprus hónapokig késleltette a Fehéroroszországgal szembeni uniós szankciókat, mert Nicosiában aggályok merültek fel a Törökországgal kapcsolatos kérdésekre vonatkozóan.

Válaszában Von der Leyen elismerte, hogy az EU döntéshozatali folyamatában – akár csak a külpolitikára vonatkozóan is – nehéz lenne ilyen jelentős változást elérni. Ami az egyhangúság követelményének más területeken történő megváltoztatását illeti, azt az elnök szerint lehetetlen röviden megválaszolni.

Bár az eredeti cikkben egy szóval nem említi sem Von der Leyen, sem a Politico újságírója az Európai Bizottság és Magyarország között a szankciós politikában kialakult nézeteltérést, ám nehéz nem meglátni az összefüggést az utóbbi időben a közösség egyhangú döntéshozatalon alapuló ügymenetének megszaporodó bírálatai (lásd pl. itt és itt) és a magyar kormány vétóval való fenyegetőzései között.