Helyi idő szerint csütörtök délelőtt hallgatta meg az Egyesült Államok Szenátusának külügyi bizottsága David Pressmant, akit Joe Biden elnök budapesti amerikai nagykövetnek jelölt ki. A meghallgatás nem csak Pressmant érintette, ugyanebben az időben hallgatták meg Elisabeth Shortinót, aki az IMF egyesült államokbeli ügyvezető igazgatói posztjának várományosa és Geoffrey R. Pyatt-et is, akit a Külügyminisztérium energiaügyi hivatalának élére jelöltek. A budapesti nagyköveti pozíciónak a másik két hivatalhoz viszonyított súlyát jól jelzi, hogy Pressman volt a legkevesebb kérdést kapó jelölt.

A meghallgatást percről percre közvetítettük.

Meghallgatta a Szenátus az USA budapesti nagykövet-jelöltjét

A magyar kormány által elnyomott civil szervezetek támogatása, az LMBTQ közösség elleni kormányzati támadások és a magyar kormány fölötti orosz befolyás voltak a legfontosabb kérdései David Pressman nagykövet-jelölt meghallgatásának.

A nagykövet-jelölt legfontosabb üzenete a civil szervezetek támogatása volt, nem volt olyan kérdés, melynél ne mondta volna el, hogy mennyire fontosnak tartja leendő munkájának ezen részét. Pressman szerint a civileket a magyar kormány megpróbálja kizárni a demokratikus folyamatokból és szükségük lesz az amerikai nagykövetség támogatására ahhoz, hogy részt tudjanak ezekben venni. Pressman beszélt arról is, hogy ugyan azt mondják, Magyarországon hanyatlik a demokrácia, ám

ez a kifejezés inkább eufemizmusnak tekinthető, hiszen leplezi a sajtószabadság leépítése, az igazságszolgáltatás befolyásolása mögött meghúzódó szándékosságot.

A magyar kormány jogsértései között tartja számon Booker szenátor a homofób törvényt is és arra volt kíváncsi, hogy Pressman milyen eszközökkel tudná rászorítani a magyar kormányt arra, hogy tisztelje minden egyes állampolgárának jogait, különösen a kisebbségek tagjaiét.

A nagykövetjelölt válaszában kifejtette, hogy amennyiben beigazolódnak a szenátor által megfogalmazott vádak, akkor Pressman nem csak a magyar kormányzat minden szintje felé fogja jelezni a problémáit, de a civil szervezetekkel való együttműködésének fókuszába is ezek a kérdések fognak kerülni.

Természetesen a háború és a magyar kormány fölötti orosz befolyás kérdése is felmerült, ezzel kapcsolatban Pressman elmondta, hogy ezekkel a problémákkal szembe kell nézni és a magyar kormány felé tolmácsolt aggályaik mellett a civil szervezetek és a független média támogatásával kellene elérni, hogy láthatóbbá váljon az orosz jelenlét. Ezekhez viszont Pressman szerint szükséges a korrupcióval kapcsolatos kérdésekkel való szembenézés is.

Összegző beszédében a szenátusi bizottság alelnöke, Ben Cardin kifejtette, hogy Magyarország NATO és EU-tagállamként is kihívást jelent az USA számára és az amerikai nagykövetség Magyarországon az emberi jogok védelmezőinek menedéke lesz. Cardin szerint Pressman nem fog unatkozni új megbízatása helyszínén, ám véleménye szerint tökéletes jelölt arra, hogy szembenézzen ezekkel a nehézségekkel.