Háború Ukrajnában
Több mint három éve tart már az orosz-ukrán háború. A frontvonalak mára lényegében befagytak, a konfliktus mégis eszkalálódni látszik, ahogy a háborús felek igyekszenek minél több szövetségest és fegyvert szerezni, illetve több országot bevonni a konfliktusba. De vajon mi lesz döntő: a fegyverszállítmányok, a szankciók, vagy esetleg a béketárgyalások? Meddig tartanak ki az ukránok és meddig tűri az orosz társadalom a veszteségeket? Cikksorozatunkban ezekre a kérdésekre is igyekszünk válaszolni.
Megértését fejezte ki Henry Kissinger volt amerikai külügyminiszter hétfőn, hogy Németországnak nehezére esik megtalálnia vezető helyét Európában az ukrajnai háború nyomán. „Figyelemmel a történelmi múltra, nem egyszerű feladat Németország számára, hogy megtalálja Európában a vezető helyét, amely azon alapulna, hogy ő a legerősebb katonai hatalom” – jelentette ki Kissinger videókonferencia útján újságíróknak nyilatkozva Londonban.
„Megértem a német kormányt, tekintettel a kitűzött feladatra és arra, hogy nem volt képes már kész tervvel rávetnie magát olyan feladatra, amellyel eddig nem szembesült" - utalt Berlin esetleges európai vezető szerepére a 99 éves politikus. Kissinger kiemelte, hogy Németország nagyon fontos szerepet fog játszani a most kialakuló új Európa létrehozásában. Mint mondta, mindez vonatkozik Európa biztonságának szavatolására a további orosz agresszióval szemben, illetve Ukrajna újjáépítésére is. „Ez utóbbi Marshall-tervhez hasonló támogatást fog igényelni” – tette hozzá.
A német családból származó, zsidó vallású Kissinger 1938-ban menekült el a náci Németországból. Nemzetbiztonsági tanácsadóként és később külügyminiszterként az 1960-as, 1970-es évek amerikai külpolitikájának meghatározó alakja volt.
Az orosz-ukrán háború eseményeit követő hírfolyamunkat alább találja:
Zelenszkij légvédelmi rendszereket kér, Oroszország technikailag becsődölt - a háború hétfői fejleményei
Ukrajna harci eszközeinek 30-50 százaléka megsemmisült, a hadsereg naponta halottakban és sebesültekben több száz embert veszít és a hadiipar kapacitása is a minimálisra csökkent. A szakértők szerint az orosz agresszió áldozatává vált ország vérrel vesz időt, azaz addig próbálja visszatartani az ugyancsak súlyos veszteségeket szenvedő támadókat, amíg megérkeznek a nyugati fegyverek és kiképzik az új eszközök alkalmazására is képes katonákat.
