Háború Ukrajnában
Több mint három éve tart már az orosz-ukrán háború. A frontvonalak mára lényegében befagytak, a konfliktus mégis eszkalálódni látszik, ahogy a háborús felek igyekszenek minél több szövetségest és fegyvert szerezni, illetve több országot bevonni a konfliktusba. De vajon mi lesz döntő: a fegyverszállítmányok, a szankciók, vagy esetleg a béketárgyalások? Meddig tartanak ki az ukránok és meddig tűri az orosz társadalom a veszteségeket? Cikksorozatunkban ezekre a kérdésekre is igyekszünk válaszolni.
Az újabb NATO-erők kelet-európai telepítése kompenzáló intézkedéseket eredményez majd Oroszország részéről, Moszkva pedig rendelkezik azokkal a képességekkel és erőforrásokkal, amelyekkel garantálhatja saját biztonságát – jelentette ki Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes szerdán újságíróknak Moszkvában.
Ami most történik, az elkerülhetetlenül ellenintézkedésekhez fog vezetni a részünkről. Nem maradunk adósok, ahogy mondani szokták. Megvannak a képességeink és az erőforrásaink. A biztonság száz százalékban garantált lesz
– hangoztatta.
Rjabkov szerint azok, akik a NATO kelet-európai katonai jelenlétének megerősítését javasolják,
abban az illúzióban élnek, hogy Oroszországot meg lehet félemlíteni, és valamiképp fel lehet tartóztatni.
„Ez nem fog nekik sikerülni. A kívánt eredményt ezek az erőfeszítések nem fogják meghozni. Azoknak az országoknak a biztonsága, ahol további kontingensek jelennek meg, nem fog megerősödni, és a stabilizáció lehetősége távolabbra kerül, a kockázatok pedig növekedni fognak” – nyilatkozta Rjabkov.
A miniszterhelyettes szerint az Egyesült Államok korábban "elszalasztotta a lehetőséget", amelyet az orosz fél tavaly ajánlott fel neki "jogilag kötelező erejű megállapodások megkötésére a biztonsági garanciákra" vonatkozó javaslatok formájában, amelyek célja "az eszkalációs forgatókönyv elkerülése" volt.
