Háború Ukrajnában
Több mint három éve tart már az orosz-ukrán háború. A frontvonalak mára lényegében befagytak, a konfliktus mégis eszkalálódni látszik, ahogy a háborús felek igyekszenek minél több szövetségest és fegyvert szerezni, illetve több országot bevonni a konfliktusba. De vajon mi lesz döntő: a fegyverszállítmányok, a szankciók, vagy esetleg a béketárgyalások? Meddig tartanak ki az ukránok és meddig tűri az orosz társadalom a veszteségeket? Cikksorozatunkban ezekre a kérdésekre is igyekszünk válaszolni.
Az Egyesült Államok jelentősen megnöveli katonai jelenlétét Európában – jelentette be Joe Biden amerikai elnök szerdán a NATO madridi csúcstalálkozójának első hivatalos munkanapján.
„A pillanatban, amikor Putyin szétzúzta a békét Európában... az Egyesült Államok és szövetségesei előlépnek, és bebizonyítják, hogy a NATO-ra nagyobb szükség van, mint valaha, és fontosabb, mint korábban bármikor”
– mondta Biden, majd kifejtette: az USA biztosítani fogja, hogy a NATO készen álljon mindenféle földi, tengeri vagy légi fenyegetés kezelésére.
Az amerikai elnök bejelentése szerint állandó katonai központot hoznak létre Lengyelországban, növelik a balti államokban és a Romániában állomásozó csapataik létszámát, újabb két F-35-ös repülőszakaszt telepítenek Nagy-Britanniába, 4-ről 6-ra emelik a Spanyolországban állomásozó amerikai hadihajók számát, illetve megerősítik Németország és Olaszország légvédelmi rendszerét.
Az orosz–ukrán háborúról a folyamatos tudósításunkat itt követheti.
