Háború Ukrajnában
Több mint ezer napja tart már az orosz-ukrán háború. A frontvonalak mára lényegében befagytak, a konfliktus mégis eszkalálódni látszik, ahogy a háborús felek igyekszenek minél több szövetségest és fegyvert szerezni, illetve több országot bevonni a konfliktusba. De vajon mi lesz döntő: a fegyverszállítmányok, a szankciók, vagy esetleg a béketárgyalások? Meddig tartanak ki az ukránok és meddig tűri az orosz társadalom a veszteségeket? Cikksorozatunkban ezekre a kérdésekre is igyekszünk válaszolni.
Az Egyesült Királyság további 1 milliárd font katonai támogatást nyújt Ukrajnának – jelentette be Boris Johnson miniszterelnök. Ezzel a szigetország által Ukrajnának nyújtott katonai támogatás értéke már eléri a 2,3 milliárd fontot - ennél több támogatást csak az Egyesült Államoktól kaptak az ukránok. A pénzt egyebek mellett légvédelmi rendszerekre, pilóta nélküli légi járművekre, innovatív új elektronikai hadviselési eszközökre és az ukrán katonák számára létfontosságú felszerelések tömegére költik majd.
A donbaszi fronton most leginkább a liszicsanszki olajfinomítóért folynak a harcok. A brit védelmi minisztérium szokásos napi helyzetértékelésében arról is szó volt, hogy az ukrán oldalon nagyobb szerepet kaphat a halogató taktika a háború ezen szakaszában.
Szijjártó Péter a NATO-csúcson beszélt arról, hogy a stratégiai kommunikációs csatornát fenn kell tartani Oroszországgal és a magyar kormány folyamatos szakmai konzultációban van a republikánusokkal.
Az amerikai hírszerzés vezetője arról beszélt, hogy Putyin céljai nem változtak és a háború még sokáig eltarthat, mert az orosz hadsereg várhatóan nem képes áttörést elérni.
Változás történt a litván-orosz szembenállás terén, uniós nyomásra ugyanis átengedhetik a litvánok a Kalinyingrádba tartó orosz szállítmányokat. Ezzel helyreállhat a Kalinyingrádot ellátó, Litvánián keresztül érkező orosz áruforgalom, amit a balti állam az Oroszországgal szembeni uniós szankciók értelmében akadályozott az elmúlt két hétben.
Bár az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) ideiglenes intézkedést hozott annak érdekében, hogy a Donyeckben fogva tartott két britre kiszabott halálbüntetést ne hajtsák végre, mégis kivégezhetik a két halálra ítélt britet a donyecki „népköztársaságban”. Az orosz törvényhozás, a duma éppen a hónap elején fogadott el két olyan törvényt is, amely kimondta, hogy az európai bíróságnak nincs joghatósága Oroszország fölött.
Visszavonták az orosz csapatokat a Kígyó-szigetről – jelentette be az orosz védelmi minisztérium a RIA Novosztyi orosz állami hírügynökség közlése szerint. „Ez bizonyítja a világ felé, hogy az Oroszországi Föderáció nem akadályozza az ENSZ fáradozásait arra nézve, hogy ukrán mezőgazdasági termékek kiviteléhez folyosót alakítson ki a térségben” – jelentette be a tárca, hozzátéve, Moszkva a lépést jóindulatú gesztusnak szánja.
Tovább folytatódik a túlélők utáni kutatás a kremencsuki pláza romjai között, miután a város bevásárlóközpontját rakétatámadás érte. A halottak száma továbbra is 18, de 21 embert még mindig eltűntként tartanak nyilván – mondta a város polgármestere. Közben Szlovjanszk polgármestere arról számolt be, hogy a lölvöldözés folytatódik és az ellenség közel van. Vadym Liakh evakuálásra szólította fel a kelet-ukrajnai város lakóit, miközben figyelmeztetést adott ki az orosz csapatok közeledésére.
Végül történelmivé vált a héten zajló NATO-csúcs, mely során elhárult a Svédország és Finnország felvételét akadályozó török vétó veszélye, sokszorosára nő a jövőben a közvetlen NATO-parancsnokság alatt lévő gyorsreagálású erők létszáma és elfogadták a szervezet új stratégiai koncepcióját. Utóbbi Oroszországot komoly és közvetlen fenyegetésként, Kínát pedig a nyugati értékeket és érdekeket veszélyeztető kihívásként határozta meg. Az is fontos változás, hogy az észak-atlanti szövetség a csendes-óceáni térségben is komolyabb szerepre törekszik.
