Háború Ukrajnában
Több mint három éve tart már az orosz-ukrán háború. A frontvonalak mára lényegében befagytak, a konfliktus mégis eszkalálódni látszik, ahogy a háborús felek igyekszenek minél több szövetségest és fegyvert szerezni, illetve több országot bevonni a konfliktusba. De vajon mi lesz döntő: a fegyverszállítmányok, a szankciók, vagy esetleg a béketárgyalások? Meddig tartanak ki az ukránok és meddig tűri az orosz társadalom a veszteségeket? Cikksorozatunkban ezekre a kérdésekre is igyekszünk válaszolni.
Ahogy arról szombaton írtunk: a kelet-ukrajnai Olenivkában felrobbant egy börtönkomplexum, ahol ukrán hadifoglyokat tartottak fogva az oroszok. Volodimir Zelenszkij támadásnak nevezte a történteket, amelyben legalább ötven ukrán állampolgár vesztette életét. Vasárnap Mihailo Podoljak elnöki tanácsadó azt írta: nem rakétatámadás történt, belülről robbant fel az épület, mert a környező épületek nem sérültek, és a tetőszerkezet felülnézeti képe alapján is belülről jött a pusztítás.
A Vöröskereszt még szombaton engedélyt kért, hogy a helyszínre mehessen, felmérje a sebesültek állapotát, és segítsen az ellátásban. A Guardian azonban vasárnap délután azt írta: a segélyszervezet mostanáig sem kapta meg az engedélyt, hogy bejusson Olenivkába. Mindez annak ellenére történik, hogy az orosz hadügyminisztérium egyébként meghívta az ENSZ és a Vöröskereszt munkatársait, hogy vizsgálják ki a történteket.
A Vöröskereszt azt nyilatkozta: az érintett családoknak mielőbb hírt kell adni arról, mi történt a szeretteikkel, ennek pedig a háborús felek függetlenül teret kell adjanak, akár független vizsgálatok révén. Azonban az nem a Vöröskereszt feladata, hogy háborús bűnökkel foglalkozzon.” Az olenivkai történéseket „felfoghatatlan támadásként” jellemezte Bridget A. Brink, az Egyesült Államok ukrajnai nagykövete, és kitartott amellett, hogy minden támogatást megadnak Ukrajnának a háborúban.
