Háború Ukrajnában
Több mint három éve tart már az orosz-ukrán háború. A frontvonalak mára lényegében befagytak, a konfliktus mégis eszkalálódni látszik, ahogy a háborús felek igyekszenek minél több szövetségest és fegyvert szerezni, illetve több országot bevonni a konfliktusba. De vajon mi lesz döntő: a fegyverszállítmányok, a szankciók, vagy esetleg a béketárgyalások? Meddig tartanak ki az ukránok és meddig tűri az orosz társadalom a veszteségeket? Cikksorozatunkban ezekre a kérdésekre is igyekszünk válaszolni.
Az ukrajnai orosz hadművelet kezdete óta legkevesebb 98 ember vesztette életét egészségügyi intézményekhez köthető 473 támadás során – közölte szerdán Jarno Habicht, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) helyi képviselője egy dnyiprói bunkerből nyilatkozva. A WHO adatai szerint az incidensek során legalább 134 ember sebesült meg. Habicht a nemzetközi jog megsértéséről beszélt.
Hans Kluge, a szervezet európai regionális igazgatója elfogadhatatlannak nevezte az egészségügyi létesítmények elleni támadásokat. Az összesen 473 regisztrált támadásból 399 ért közvetlenül egészségügyi intézményt, 139 esetben raktárat, 69 esetben pedig járművet, a többi között mentőautókat ért találat. Ötvennyolc alkalommal ért támadás egészségügyi dolgozókat és huszonnégy alkalommal pácienseket.
Tedrosz Adhanom Gebrejeszusz, a WHO főigazgatója közölte, hogy az ukrán egészségügyi ellátórendszer bár komoly csapást szenvedett el már, még nem omlott össze. Mint mondta, az intézményeknek sikerült a szükséges helyen és időben ellátniuk az embereket. Mindemellett felhívta a figyelmet arra, hogy a világ egyetlen egészségügyi ellátórendszere sem képes háborús körülmények között a lakosságot megfelelően ellátni. A WHO ezért ismételten felszólította Oroszországot, hogy vessen véget a háborúnak.
