Nem az élet hossza, hanem az egészségben eltöltött évek száma az igazán fontos, amit akár előre is lehetne jelezni egy mostanában egyre többet emlegetett mérőszámmal. Persze csak ha sikerülne könnyen mérhetővé tenni, és elterjedne a használata. Ez az úgynevezett „belső kapacitás”, de mit mutat? Mi köze az egylábas egyensúlyozáshoz? És mikor figyelhetnék magukon már a harmincasok is?
Rekordokat dönthet a jelenlegi El Niño, és ez a WHO-t is olyasmire késztette, amire éghajlati értelemben még nem volt példa.
A mostani pandémia időarányosan több áldozatot szedett, mint minden korábbi. A kór megfékezését a gyenge egészségügy és a külföldi segítség elmaradása is gátolja.
A kormánynak korlátozottak a lehetőségei a segítségnyújtásban, különösen Moszkván kívül, mivel az amerikai kormánytisztviselők Oroszországon belüli utazásainak komoly biztonsági és egészségügyi kockázatai is lehetnek.
A WHO friss jelentése szerint 2050-re évente már mintegy 35 millió új daganatos megbetegedést diagnosztizálhatnak világszerte, miközben a rák ma is naponta több mint 26 ezer ember életét követeli. A legnagyobb probléma azonban nemcsak az esetszámok növekedése, hanem az, hogy a túlélés esélye továbbra is drámai mértékben függ attól, ki melyik országban él, hozzáfér-e szűréshez, diagnosztikához, gyógyszerekhez vagy sugárterápiához. A tudás nagy része már megvan a megelőzéshez és a korai felismeréshez – a kérdés az, sikerül-e igazságosabban eljuttatni oda, ahol a legnagyobb szükség lenne rá.
Az Egészségügyi Világszervezet szakemberei szerint 2050-re mintegy évi 35 millió daganatos megbetegedést regisztrálhatnak világszerte. 2024-ben ez a szám 20,6 millió volt.
A világszervezet elnöke kérést intézett az európai országok vezetőihez.
A nyugat-magyarországi azbesztszennyezés ügye az elmúlt hetekben elsősorban környezetvédelmi és hatósági kérdésként jelent meg a nyilvánosság előtt, pedig a lakosságot leginkább az foglalkoztatja: jelent-e közvetlen egészségügyi veszélyt a környezetükben talált anyag, és mit tehetnek azok, akik érintett területek közelében élnek. A rákkeltő azbeszt kockázata egyszerre súlyos és nehezen értelmezhető: a veszély nem mindig azonnali, a következmények gyakran csak évtizedekkel később jelentkeznek. Azonban szerencsére van megoldás ‒ rövid- és hosszútávon egyaránt.
Évente másfél millió ember hal meg és további 866 millió megbetegszik az ellenőrizetlen forrásból származó, szennyezett élelmiszer fogyasztása miatt, a legnagyobb veszélyben pedig a kisgyerekek vannak – figyelmeztet az Egészségügyi Világszervezet (WHO).
A fegyveres lázongás, a bizalmatlanság és a forráshiány is gátolja a kongói ebolajárvány megfékezését. A vírus visszatérése egyben rávilágít az áldatlan afrikai egészségügyi helyzetre is.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) vezetője is aggódik a járvány mértéke és terjedésének a sebessége miatt.
A Bundibugyo-vírus nevű variáns mindössze harmadszor jelent meg, sem vakcina, sem gyógymód nem áll rendelkezésre ellene.
Hárman belehaltak, 11 embert megfertőzött a kórokozó a Hondius óceánjáró fedélzetén.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) reális esélyt lát arra, hogy „a maláriát még a mi életünkben legyőzzük” – közölte a genfi székhelyű szervezet, és bejelentette, hogy a malária világnapján, április 25-én új kampányt indít a betegség elleni globális küzdelemben.
A WHO szerint Iránban 3,2 millió ember hagyta el a lakóhelyét.
Az Egészségügyi Világszervezet a legrosszabb forgatókönyvre készül.
A vírus kelet-európai terjedése, a háború és a figyelem visszaesése együtt sodorják veszélybe az elmúlt évtized AIDS elleni eredményeit.
Az alkohol 2020-ban több mint 111 ezer új rákos megbetegedéshez vezetett az Európai Unióban.
Miután az IDF tankjai behatoltak Deir al-Balah városába, állítólag háromszor is megtámadták a szervezet munkatársainak szállását, és ezzel gyerekeket is veszélybe sodortak.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint „népegészségügyi termékadók” bevezetésével a jelenlegi másfélszeresére kellene drágítani a cukros üdítőket, a szeszes italokat és a dohányárukat.
