Háború Ukrajnában
Több mint három éve tart már az orosz-ukrán háború. A frontvonalak mára lényegében befagytak, a konfliktus mégis eszkalálódni látszik, ahogy a háborús felek igyekszenek minél több szövetségest és fegyvert szerezni, illetve több országot bevonni a konfliktusba. De vajon mi lesz döntő: a fegyverszállítmányok, a szankciók, vagy esetleg a béketárgyalások? Meddig tartanak ki az ukránok és meddig tűri az orosz társadalom a veszteségeket? Cikksorozatunkban ezekre a kérdésekre is igyekszünk válaszolni.
Nem tartalmaz újdonságot Vlagyimir Putyin szerdai bejelentése a részleges mozgósításról – mondta az ukrán elnök a Bildnek.
Volodimir Zelenszkij röviddel az orosz elnök televíziós beszéde nyilatkozott a német lapnak, és azt mondta: az ukrán hírszerző szolgálatok és Ukrajna szövetségesei már megállapították, hogy Oroszországban részleges mozgósítást hajtanak végre. Moszkva kadétokat – katonai iskolában tanuló diákokat – vet be Ukrajnában, „srácokat, akik nem tudtak harcolni”, és el is esnek. Ezek a fiatal emberek még a képzésüket sem tudták befejezni, „hozzánk jönnek és meghalnak” – magyarázta.
Vlagyimir Putyin ismét tett egy lépést a világháború felé
Szerinte Putyinnak „gondjai vannak” a támadáshoz szükséges alakulatok, a tisztek és egyéb katonai személyzet kiállításával, és „látja, hogy az egységei egyszerűen megfutamodnak”. Az orosz elnöknek milliós sereg kell, mert látja, hogy az Ukrajnába vezényelt katonák „nagy része” elmenekül. Azt is kijelentette, hogy Putyin „vérbe akarja fojtani Ukrajnát, de a saját katonáinak vérébe is”.
Hangsúlyozta, hogy nem tervezi az orosz megszállás alatt lévő területek visszafoglalásának leállítását. Éppen ellenkezőleg, „a terveknek megfelelően, lépésről lépésre haladunk előre” – mondta, hozzátéve: biztos abban, hogy az ukrán erők az ország teljes területét felszabadítják.
Órák alatt minden repülőjegy elfogyott Oroszországból kifelé Putyin bejelentése után
Az orosz megszállás alatt lévő területek Oroszországhoz csatolásáról tervezett úgynevezett népszavazásokról azt mondta, hogy ezek „látszat-népszavazások”, amelyeket a nemzetközi közösség tagjainak 90 százaléka nem ismer majd el.
Putyin televíziós beszédére visszatérve azt mondta: nem számít arra, hogy az orosz elnök atomfegyvert vet be, de nem is tudja kizárni ezt a lehetőséget. Nem hinné – közölte –, hogy „a világ megengedné neki, hogy használja ezeket a fegyvereket”, de mivel „nem lehet belelátni ennek az embernek a fejébe”, vannak „kockázatok”. Az azonban biztos szerinte, hogy nem lehet engedni az ilyen fenyegetésnek, hiszen „Putyin holnap azt mondhatja, hogy Ukrajna mellett Lengyelország egy részét is akarjuk, különben atomfegyvereket fogunk bevetni”. Ezért „nem köthetünk ilyen kompromisszumokat”.
Az orosz–ukrán háború eseményeit követő hírfolyamunkat alább találja:
Putyin részleges mozgósítást rendelt el, Blinken szerint az USA sosem fogja elismerni az ukrán területek orosz annektálását - a háború szerdai hírei
Vlagyimir Putyin kedden beharangozott nagy beszédére szerdán reggel került sor: részleges mozgósítást rendelt el. Az amerikai külügyminiszter szerint a megszállt területeken rendezett bármiféle „népszavazás" illegitimnek minősül.
