Háború Ukrajnában
Több mint három éve tart már az orosz-ukrán háború. A frontvonalak mára lényegében befagytak, a konfliktus mégis eszkalálódni látszik, ahogy a háborús felek igyekszenek minél több szövetségest és fegyvert szerezni, illetve több országot bevonni a konfliktusba. De vajon mi lesz döntő: a fegyverszállítmányok, a szankciók, vagy esetleg a béketárgyalások? Meddig tartanak ki az ukránok és meddig tűri az orosz társadalom a veszteségeket? Cikksorozatunkban ezekre a kérdésekre is igyekszünk válaszolni.
Az ukrán kémelhárítás vezetője megerősítette, hogy iráni katonai tanácsadókat öltek meg a Krímben, és figyelmeztetett, hogy a Moszkva invázióját támogató, megszállt ukrán területeken tartózkodó többi iránit is célpontnak tekintik – írja a The Guardian.
Olekszij Danilov (képünkön), az ukrán nemzetbiztonsági és védelmi tanács titkára azt mondta, hogy iráni tanácsadók a Shahed-136 típusú drónok használatára képezték ki az oroszokat a Krímben. Arról ugyanakkor nem beszélt, hogy hány iránival végeztek az ukrán támadások.
Az izraeli sajtóban októberben megjelent hírek szerint tíz iráni vesztette életét a megszállt Krímben az ukrán katonai csapások miatt. Danilov nem mondott számokat, de világossá tette, hogy az ellenséget segítő irániakat ugyanúgy célpontnak tekintik a félszigeten, mint az orosz katonákat. „Ne menjenek oda, ahol semmi keresnivalójuk – jelentette ki. – A mi területünkön voltak. Nem mi hívtuk ide őket, ha pedig terroristákkal működnek együtt, és részt vesznek nemzetünk elpusztításában, akkor meg kell ölnünk őket.”
Koppintott drónokért kilincselnek az oroszok, hogy megállítsák az ukrán rakétatámadásokat
Már akkora a félelem az orosz katonai vezetésben az ukránok által használt HIMARS rakétavető-rendszerektől, hogy Irántól próbálnak venni amerikai típusokról lemásolt drónokat, hogy levadásszák őket.
Az orosz légitámadások, köztük drón- és rakétacsapások hullámai október óta Ukrajna polgári energetikai infrastruktúrája ellen irányulnak, és áramkimaradásokat okoztak, miközben az országnak a közelgő téllel is szembe kell néznie. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerdán késő este az ENSZ Biztonsági Tanácsának ülésén azt mondta, hogy a támadások „nyilvánvalóan emberiesség elleni bűncselekménynek” minősülnek, és kijelentette, hogy Kijev olyan határozatot terjeszt elő, amely elítéli „az energetikai terror minden formáját”.
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője csütörtökön igyekezett Ukrajnát hibáztatni, mondván, hogy Kijev „véget vethet a polgári lakosság minden lehetséges szenvedésének” azzal, ha teljesíti „az orosz fél követeléseit”.
Miután kezdetben tagadta az iráni drónok ukrajnai jelenlétét, a teheráni kormány azt állította, hogy „kis számú” pilóta nélküli repülőgépet szállított Oroszországnak még hónapokkal azelőtt, hogy Vlagyimir Putyin februárban megindította volna Ukrajna teljes invázióját. Irán tagadja azt is, hogy kiképzőket küldött volna, akik segítették az oroszokat a drónok működtetésében.
„Az irániak folyamatosan azt bizonygatják, hogy nem szállítanak fegyvereket az Oroszországi Föderációnak, de nekünk bizonyítékra van szükségünk. Márpedig erre a mai napig nem érkezett semmiféle bizonyíték – mondta Danilov. – Tudjuk, hogy ezek a dolgok nem repülnek anélkül, hogy képzett személyzet irányítaná őket, és az oroszoknak nincs annyi eszük, hogy maguktól jöjjenek rá a technikájára. A modern világban viszont nem lehet semmit sem elrejteni és csak idő kérdése, hogy mikor kerül nyilvánosságra.”
Hozzátette: nem világos, hogy Irán ballisztikus rakétákat is szállított-e Oroszországnak. „Megpróbálunk választ adni erre a kérdésre, és mindent megteszünk, hogy ez ne történjen meg. De ha mégis megtörténne, az két dolgot mond el nekünk. Először is, hogy Oroszország nem képes saját rakétákat gyártani, legalábbis olyan mennyiségben, ami lehetővé tenné egy nagyszabású háború folytatását. Másodszor, ha egy ország, amely 1979 óta szankciók alatt áll, képes ilyen fegyverek előállítására, akkor miről beszélünk? Ez tehát komoly kérdéseket vet fel a szankciók végrehajtásával kapcsolatban.”
Az orosz–ukrán háború eseményeit követő hírfolyamunkat alább találja:
Zelenszkij szerint Oroszország „energiaterrorban" tartja Ukrajnát - hírek a háborúról
Interjút adott Angela Merkel és Olena Zelenszka is, Lukasenka pedig állítja: nem küld katonákat Ukrajnába. „Különleges katonai műveletnek" nevezett nyílt háborút indított Vlagyimir Putyin Ukrajna ellen. A harcok február óta tartanak, az orosz erők több ezer civil életének vetettek véget. Cikksorozatunkban minden fejleményről beszámolunk.
