Háború Ukrajnában
Több mint három éve tart már az orosz-ukrán háború. A frontvonalak mára lényegében befagytak, a konfliktus mégis eszkalálódni látszik, ahogy a háborús felek igyekszenek minél több szövetségest és fegyvert szerezni, illetve több országot bevonni a konfliktusba. De vajon mi lesz döntő: a fegyverszállítmányok, a szankciók, vagy esetleg a béketárgyalások? Meddig tartanak ki az ukránok és meddig tűri az orosz társadalom a veszteségeket? Cikksorozatunkban ezekre a kérdésekre is igyekszünk válaszolni.
Oroszország emberiesség elleni bűncselekményt követ el az ukrán energiahálózat támadásával – jelentette ki az ukrán elnök szerdán az ENSZ Biztonsági Tanácsában, a kérésére összehívott rendkívüli ülésen. „A hőmérséklet nulla fok alatt van, miközben milliók maradtak energia, fűtés és víz nélkül: egyértelműen emberiesség elleni bűncselekményről van szó” – magyarázta videóüzenetében Volodimir Zelenszkij.
Az ukrán elnök egyúttal elutasította „a terror módszerét”, amelyet az orosz fegyveres erők alkalmaznak országában. Úgy fogalmazott: a nemzetközi közösség nem lehet „egy terrorista állam túsza”.
Oroszország az ENSZ Biztonsági Tanácsának állandó tagjaként vétójoggal rendelkezik a testületben, és blokkol minden határozatot, amely elítélően nyilatkozna Moszkva ukrajnai háborújáról.
„Civilek meggyilkolása és a civil infrastruktúra elpusztítása terrorcselekmény” – írta Zelenszkij korábban a Twitteren. „Ukrajna továbbra is határozott választ követel a nemzetközi közösségtől ezekre a bűncselekményekre” – tette hozzá.
Az ukrán elnök a rendkívüli ülésen a légvédelmi támogatás fokozását kérte, illetve azt, hogy az ENSZ szakértői mérjék fel az oroszok által okozott rombolást.
Szerdán Oroszország újból erőteljes csapásokat mért Ukrajnára, ami miatt jelentős károk keletkeztek a víz- és az áramhálózatban, legalább hatan meghaltak, és három nukleáris létesítmény kapcsolódott le a víz- és fűtéshálózatról. Az egyik legfőbb célpont az ukrán főváros, Kijev volt, ahol a támadások következtében a háztartások 80 százaléka maradt víz és áram nélkül.
Rosemary DiCarlo, az ENSZ politikai és béketeremtési ügyekért felelős főtitkárhelyettese határozottan elítélte a civil infrastruktúra támadását. Jelezte: a nemzetközi humanitárius jog tiltja az efféle csapásokat, és az elkövetőket felelősségre kell vonni. Olaf Scholz német kancellár szerint a könyörtelen támadások Vlagyimir Putyin elkeseredettségét mutatják a harctéri győzelmek elmaradása miatt. A berlini vezető azt mondta: „tisztán látszik, hogy Putyin nem nyerheti meg ezt a háborút a harctéren”. Scholz felszólította az orosz elnököt, hogy fejezze be a háborút.
Az ENSZ adatai szerint a február 24-én kezdődött ukrajnai háborúban több mint 6500 civil vesztette életét, köztük legalább négyszáz gyermek. A világszervezet azonban úgy véli, hogy az áldozatok valódi száma ennél jóval magasabb lehet.
