A Die Zeit nevű német lapnak adott interjút Angela Merkel, amelyben többek közt néhány védelmi politikával kapcsolatos korábbi döntését is kritikával illette. A volt kancellár az interjúban, amelyet a Politico szemlézett, azt nyilatkozta, hogy a NATO-nak tett vállalás ellenére nem volt lehetséges, hogy Németország a GDP-je 2 százalékát fegyverkezésre fordítsa. Azt ugyanakkor

elismerte, hogy nem tettek eleget a védelmi kiadások megnövelése révén az elrettentésért, és nem reagáltak elég hamar Oroszország agresszivitására.

Megvédte azonban azt a sokat vitatott döntését, hogy nem állítja le az Északi Áramlat 2 gázvezeték megépítését, amelyet aztán az utódja, Olaf Scholz napokkal az oroszok ukrajnai inváziója előtt felfüggesztett. Merkel szerint Ukrajna is szeretett volna tranzit országa maradni az orosz gáznak, ezért a gázvezeték projekt leállítása „súlyosan ártott volna” az Oroszországgal való viszonynak.

Az orosz energiafüggés szerinte azért alakult ki Németországban, mert Hollandiából, az Egyesült Királyságból és Norvégiából nem állt rendelkezésre elég gáz, ami miatt Katarból vagy Szaúd-Arábiából kellett volna hozzájutniuk a drágább cseppfolyós gázhoz, emiatt pedig jelentősen romlott volna az ország versenyképessége. Merkel úgy véli,

az ukrajnai háborúnak tárgyalások fognak majd „egy nap” véget vetni, bár azt nem részletezte, milyen feltételek mellett jön majd létre a megegyezés, a „diktatórikus békét” ugyanakkor elutasította.