A svéd legfelsőbb bíróság megtagadta Bülent Kenes gülenista török újságíró kiadatását Törökországnak. A Svédországban menekültstátuszt élvező ellenzéki aktivistát Recep Tayyip Erdogan török elnök név szerint is megemlítette a terroristák kiadatására vonatkozó követelésében, amelynek teljesítését előfeltételként szabta Svédország NATO-csatlakozásának jóváhagyásához.

A svéd legfelsőbb bíróság szerint „számos akadálya” van annak, hogy visszaküldjék a Zaman angol nyelvű napilap egykori főszerkesztőjét, akit Törökország azzal vádol, hogy részt vett a Recep Tayyip Erdogan török elnök megbuktatására irányuló 2016-os puccskísérletben.

Bülent Kenes

AFP / JONATHAN NACKSTRAND

A Kenes ellen felhozott vádak Svédországban nem számítanak bűncselekménynek, ami az ügy politikai jellegével és az újságírónak megadott menekültstátusszal együtt lehetetlenné teszi a kiadatást – hangsúlyozta Petter Aspaz bíró.

Az adott személy politikai meggyőződése miatt fennáll az üldöztetés veszélye is. A kiadatásra ezért nem kerülhet sor

– tette hozzá a bíró.

Bülent Kenes, aki jelenleg a Stockholmi Szabadságközpontnál dolgozik – egy olyan szervezetnél, amelyet más száműzetésben élő török disszidensek alapítottak – az AFP-nek elmondta, hogy örül a döntésnek, és hangsúlyozta, hogy az ellene felhozott vádak az Erdogan vezette rezsim kitalációi. Az 55 éves egykori újságíró szerint az ankarai kormánynak az a kifogása vele szemben, hogy a török kormány által szintén terroristának nyilvánított Fethullah Gülen Egyesült Államokban élő muszlim hitszónok támogatója. Kenes megjegyezte: sajtókarrierje miatt a török elnök évtizedek óta ismeri őt. Az újságíró szerint az elnök személyes gyűlölete is közrejátszhatott a döntésében.

Kenes az egyetlen személy, akinek svédországi kiadatását a török elnök név szerint is kérte az Ulf Kristersson svéd miniszterelnökkel tartott novemberi ankarai közös sajtótájékoztatón. Ankara jelezte: csak akkor ad zöld jelzést a svéd és a finn NATO-csatlakozás előtt, ha a két ország felhagy a terroristák támogatásával, és kiadja a török kormány által megnevezett ellenzéki személyeket és kurd menekülteket. Törökország először 33, majd 45, végül 73 személy kiadatását követelte Stockholmtól.

Miközben Ankara blokkolja Svédország NATO csatlakozási folyamatát a kiadatások megtagadása miatt, Stockholm többször felhívta a török kormány figyelmét a svéd igazságszolgáltatás függetlenségre, valamint arra a tényre, hogy a kiadatással kapcsolatban a végső szó Svédországot illeti meg.